Mit jelent?
Amikor befektetsz, gyakran nem csak a piaci árfolyam mozgása jelent kockázatot, hanem az is, hogy a másik fél - akivel az ügyletet kötötted - képes-e állni a szavát. Ha egy bank csődbe megy, mielőtt kifizetné a nála elhelyezett betétedet, vagy egy derivatíva ügylet partnere nem tudja teljesíteni a fizetési kötelezettségét, az partnerkockázat.
A befektetési alapoknál ez főleg a fedezeti ügyletek (határidős ügyletek, opciók, swapok) és a repóügyletek esetében merül fel, hiszen ezeket gyakran nem tőzsdén, hanem tőzsdén kívül (OTC), közvetlenül a bankokkal kötik.
Hogyan csökkenthető?
A pénzügyi rendszer több eszközzel is mérsékli a partnerkockázatot. A tőzsdei ügyleteknél egy központi szerződő fél (elszámolóház) áll a vevő és az eladó közé, és garantálja a teljesítést - ilyenkor a partnerkockázat gyakorlatilag megszűnik. OTC ügyleteknél fedezetet (letétet, biztosítékot) kérnek a felek egymástól, és csak megbízható, jó hitelminősítésű partnerekkel kötnek üzletet.
Befektetési alapoknál a kezelő jogszabályi korlátok között tarthatja csak egy-egy partnerrel szembeni kitettségét, és rendszeresen felülvizsgálja a partnerek pénzügyi stabilitását. Neked, magánbefektetőként elsősorban arra érdemes figyelned, hogy megbízható, szabályozott, nagy múltú intézményekkel dolgozz, és hogy egy alap KID dokumentumában vagy tájékoztatójában szerepel-e, mennyire használ derivatívákat vagy repóügyleteket.