Mit jelent?
Magyarországon többféle nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik – ilyen például a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) és az önkéntes nyugdíjpénztári tagság –, és ezek mindegyike szabályozza, mi történik a megtakarítással a számlatulajdonos halála esetén. Általános elv, hogy a felhalmozott összeg nem vész el és nem marad a szolgáltatónál, hanem a számlatulajdonos által megjelölt kedvezményezetthez, ennek hiányában pedig a törvényes örökösökhöz kerül. A kulcskülönbség az, hogy a nyugdíjpénztári tagságnál gyakran maga a tag jelölhet ki kedvezményezettet a belépési nyilatkozatban vagy később, ami gyorsabb és egyszerűbb utat jelenthet, mint a hagyatéki eljárás.
Hogyan működik?
Ha a számlatulajdonos kedvezményezettet jelölt meg, a kijelölt személy jellemzően a hagyatéki eljárástól függetlenül, közvetlenül a szolgáltatónál igényelheti a megtakarítást, a szolgáltató saját belső eljárása szerint. Ha nincs kijelölt kedvezményezett, a megtakarítás a hagyaték részévé válik, és a törvényes öröklés szabályai szerint, a hagyatéki eljárás lezárása után jut el az örökösökhöz – ez időben lassabb folyamat. Az öröklés adózási kezelése és a kifizetés módja (egyösszegű kifizetés vagy a számla átvezetése az örökös nevére) számlatípusonként és szolgáltatónként eltérhet, ezért ezt mindig érdemes közvetlenül az adott pénztárnál vagy számlavezetőnél tisztázni – a mindenkori szabályok időről időre változhatnak.
Mire figyelj?
Ha van nyugdíjcélú megtakarításod, érdemes tudatosan kedvezményezettet megjelölni a szerződésben vagy a belépési nyilatkozatban, mert ez általában gyorsabb és egyszerűbb hozzáférést biztosít a hozzátartozóidnak, mint ha hagyatéki eljárásra kellene várniuk. A kedvezményezett adatait időnként érdemes felülvizsgálni – például ha megváltozik a családi állapotod –, mert egy elavult, régen megadott név komoly félreértésekhez vezethet. Hasonló logika érvényesül más befektetési termékeknél is, lásd: öröklés értékpapírszámlán.