Mit jelent?
A nyugdíjszakadék kifejezés arra a különbségre utal, amely a nyugdíjba vonulás előtti utolsó aktív kori jövedelem és a ténylegesen megállapított nyugdíj összege között tátong. Minél nagyobb ez a szakadék, annál nagyobb az életszínvonal-csökkenés a nyugdíjas évek elején. A jelenség mértékét gyakran az úgynevezett helyettesítési rátával mérik: ez azt mutatja, a nyugdíj a korábbi nettó jövedelem hány százalékát fedezi. Minél alacsonyabb ez a ráta, annál mélyebb a szakadék.
Miért alakul ki?
A nyugdíjszakadék több okra vezethető vissza. Egyrészt a felosztó-kirovó állami rendszerben a nyugdíjszámítási szabályok (jogosultsági évek, korábbi keresetek beszámítása) gyakran nem 1:1 arányban követik a korábbi kereseti szintet, különösen az átlagosnál magasabb jövedelműeknél. Másrészt, ha valaki csak az állami társadalombiztosítási nyugdíjra számít, és nem épített ki nyugdíj-előtakarékosságot, akkor a nyugdíjba lépéskor nincs kiegészítő jövedelemforrás, amely tompítaná az esést.
Mire figyelj?
A nyugdíjszakadék kockázata azért fontos, mert a döntő évek – amikor még van idő tőkét felhalmozni – jóval a nyugdíjba vonulás előtt vannak. Érdemes időben megbecsülni, várhatóan mekkora lehet a saját helyettesítési rátád, és ha ez alacsonynak tűnik, tudatosan elkezdeni építeni a kiegészítő megtakarítást, például önkéntes nyugdíjpénztári vagy más nyugdíjcélú konstrukción keresztül. A nyugdíjcélú megtakarítási formák összehasonlítása segíthet eldönteni, melyik forma illik a saját helyzetedhez.