Mit jelent?
A mozgóátlag egy adott értékpapír árfolyamának átlagát számolja ki egy meghatározott időablakra — például az elmúlt 50 vagy 200 kereskedési napra —, és ezt az átlagot minden új napon újraszámolja. Így a görbe folyamatosan "mozog" előre az idővel, mindig eldobva a legrégebbi napot és hozzáadva a legfrissebbet.
Ha például egy részvény napi záróárait nézzük az elmúlt 20 napra, és ezek átlaga 5200 forint, akkor a 20 napos mozgóátlag aznapra 5200 forint. Másnap az első nap adata kiesik, egy új nap bekerül, és az átlag újraszámolódik.
A mozgóátlag célja, hogy a napi, gyakran zajos áringadozásokat kisimítsa, és láthatóvá tegye az alapvető trend irányát. Ez a technikai elemzés egyik alapköve, és sok más mutató — például a MACD — is erre épül.
Hogyan működik?
A leggyakoribb két típus az egyszerű mozgóátlag (SMA — Simple Moving Average), ahol minden nap egyforma súllyal számít, és az exponenciális mozgóátlag (EMA — Exponential Moving Average), ahol a frissebb adatok nagyobb súlyt kapnak, így gyorsabban reagál az irányváltásra.
A befektetők gyakran több időtávú mozgóátlagot néznek egyszerre. Ha a rövidebb távú (pl. 50 napos) mozgóátlag alulról metszi a hosszabb távút (pl. 200 napos), azt sokan vételi jelzésnek tekintik — ezt hívják "aranykeresztnek". A fordított esetet, amikor a rövid mozgóátlag felülről metszi a hosszút, "halálkeresztnek" nevezik. Fontos, hogy ezek utólagos, késleltetett jelzések: a mozgóátlag természeténél fogva a múltbeli árakra épül, ezért mindig lemarad a jelenlegi árfolyamtól.
Mire figyelj?
A mozgóátlag hasznos eszköz a trend irányának megítélésére, de önmagában nem jelzi előre a fordulópontokat, csak visszaigazolja azokat, miután már megtörténtek. Oldalazó, kiszámíthatatlan piacokon gyakran ad hamis jelzéseket.
Befektetési alapoknál a mozgóátlagot inkább csak tájékozódásra érdemes használni, hiszen egy alap árfolyamát a mögöttes eszközök, nem pedig a technikai mintázat mozgatja hosszú távon. Aki alapok között válogat, a hozamtörténet és a díjak összevetésére jobban jár az Alapszűrővel.