Mit jelent?
Egy modellportfólió jellemzően különböző eszközosztályok — kötvény, részvény, ingatlan, esetleg alternatív eszközök — arányát rögzíti. A "konzervatív" modellportfólió tipikusan nagyobb arányban tartalmaz kötvényalapokat és pénzpiaci eszközöket, míg a "dinamikus" vagy "növekedési" modellportfólió magasabb részvényarányt céloz.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem neked kell egyenként kiválasztanod az egyes befektetési alapokat — a szolgáltató már összeállított egy kész csomagot, amelyet te (vagy egy megbízásod alapján a szolgáltató) egyben megvásárolsz.
Hogyan működik?
A modellportfóliókat rendszeresen felülvizsgálják és újrasúlyozzák: ha egy eszközosztály értéke jobban nő, mint a többi, az aránya elcsúszik a célallokációtól, és a szolgáltató visszaigazítja azt a tervezett szintre. Ez a folyamat automatizált szolgáltatásoknál (pl. robo-tanácsadóknál) teljesen gépi, hagyományos bankoknál vagy alapkezelőknél időszakos, emberi döntés által vezérelt lehet.
A modellportfóliók gyakran nyilvánosan is elérhetők tájékoztató céllal: sok alapkezelő közzéteszi, hogyan nézne ki egy "tipikus" 20, 50 vagy 80 százalék részvényarányú portfólió, hogy a befektetők tájékozódni tudjanak, még akkor is, ha végül maguk állítják össze a saját kombinációjukat.
Mire figyelj?
Egy modellportfólió kényelmes, de nem személyre szabott: nem ismeri a konkrét adózási helyzetedet, meglévő megtakarításaidat vagy speciális céljaidat. Érdemes megnézni, hogy a modellportfólióba foglalt alapok költséghányada (TKM) versenyképes-e, illetve hogy a portfólió tényleg illeszkedik-e a saját kockázattűrésedhez, nem csak egy általános kategóriához.
Ha saját magad szeretnéd összeállítani a portfóliódat egy modellportfólió mintájára, az Alapszűrő segít eszközosztályonként alapokat keresni, az Alapválasztó pedig a saját kockázati profilod feltérképezésében.