Mit jelent?
Mennyiségi lazítás során a jegybank újonnan teremtett pénzen nagy mennyiségben vásárol állampapírokat vagy más kötvényeket a piacon, jellemzően bankoktól és befektetőktől. Ez megnöveli a jegybankmérleg főösszegét, vagyis a jegybank eszközállományát. A cél, hogy több pénz kerüljön a rendszerbe, a kötvényhozamok lejjebb szoruljanak, és a bankok olcsóbban tudjanak hitelezni. A QE-t jellemzően akkor vetik be, amikor az alapkamat már nulla közelébe süllyedt, és nincs több hagyományos mozgástér lefelé.
Hogyan működik?
A jegybank a másodpiacon (nem közvetlenül az államtól) vásárol kötvényeket, ezzel keresletet teremt, ami felhajtja az árukat és lenyomja a hozamokat. Az eladóknál (bankoknál, alapoknál) megjelenő friss pénz elvileg más eszközökbe, hitelezésbe vagy a reálgazdaságba áramlik tovább. A folyamat fordítottja a mennyiségi szigorítás, amikor a jegybank hagyja lejárni vagy aktívan eladja a felhalmozott állományt, kivonva ezzel a pénzt a rendszerből.
Mire figyelj?
A nagy jegybankok (Fed, EKB) 2008 és 2021 között több hullámban alkalmaztak QE-t, ami globálisan lenyomta a kötvényhozamokat és sok befektetőt hajtott a részvénypiacra hozamvadászat közben. A QE mellékhatása lehet az infláció felpörgése, ha túl sok pénz kerül a rendszerbe a reálgazdasági teljesítmény növekedéséhez képest. Kötvényalapos befektetőként érdemes tudni: a QE-korszak vége (a szigorításra váltás) jellemzően kötvényárfolyam-eséssel és hozamemelkedéssel jár együtt.