Mit jelent?
A megbánás elkerülése (angolul regret aversion) egy viselkedési torzítás: az emberek hajlamosak úgy dönteni, hogy minimalizálják a jövőbeli megbánás esélyét, nem pedig úgy, hogy maximalizálják a várható hasznot. Ez a befektetésben furcsa, sokszor irracionális mintákhoz vezet. Ha veszel egy részvényt, és az esik, jobban fáj, mintha meg sem vetted volna – pedig a pénzügyi veszteség ugyanakkora. Ezért sokan inkább ki sem lépnek egy piacba, vagy éppen ellenkezőleg, túl sokáig tartanak egy vesztes pozíciót, csak hogy ne kelljen szembenézni a "rossz döntés voltam" érzéssel.
Hogyan mutatkozik meg a gyakorlatban?
Két klasszikus formája van. Az egyik a cselekvés miatti megbánás: ha aktívan döntesz (pl. eladsz egy alapot, majd az felmegy), az sokkal jobban fáj, mint ha passzív maradtál volna. Ez arra ösztönöz, hogy inkább ne csinálj semmit – még akkor sem, ha a portfóliód átalakítása indokolt lenne. A másik a mulasztás miatti megbánás: ha nem léptél (pl. nem vettél meg egy alapot, ami azóta jól teljesített), az is fájdalmas, és ez éppen az ellenkező irányba, túlzott kereskedésbe hajthat. A megbánás elkerülése rokon jelenség a veszteségkerüléssel: mindkettő abból fakad, hogy a negatív érzelmi hatás erősebben motivál, mint a pozitív. Gyakran együtt jár a status quo torzítással is: ha nem csinálsz semmit, legalább nem hibáztathatod magad egy konkrét döntésért.
Mire figyelj?
A megbánás elkerülése akkor okoz kárt, ha megakadályoz egy egyébként ésszerű lépésben – például egy alultermelő alap lecserélésében, vagy egy hosszú távú stratégia következetes tartásában piaci esés idején. Segít, ha előre lefektetett szabályok szerint fektetsz be (pl. rendszeres, automatikus befizetés), mert így nem kell minden hónapban újra átélned a döntés érzelmi terhét. Hasznos az is, ha a döntéseidet nem az utólagos érzelem, hanem előre lefektetett, számszerű szempontok alapján hozod meg – költség, kockázat, időtáv. Az Alapválasztó egy ilyen strukturált, objektív kiindulópontot ad, amivel kevésbé válsz a saját megbánás-félelmed foglyává.