Mit jelent?
A könyv szerinti érték (angolul book value) egy vállalat eszközeinek összértékéből levonja az összes kötelezettséget – hiteleket, szállítói tartozásokat, egyéb adósságokat. A maradék a saját tőke, amit a mérlegben találsz meg. Ha ezt elosztod a forgalomban lévő részvények számával, megkapod az egy részvényre jutó könyv szerinti értéket, ami már összehasonlítható a tőzsdei árfolyammal.
Fontos különbséget tenni a könyv szerinti és a piaci érték között. A könyv szerinti érték a múltbeli beszerzési árakon (esetenként korrigálva) alapuló számviteli fogalom, míg a piaci érték (a részvény árfolyama szorozva a darabszámmal) azt tükrözi, mit gondolnak a befektetők a cég jövőbeli kilátásairól. A kettő ritkán egyezik meg.
Mire figyelj?
A könyv szerinti érték iparáganként nagyon eltérő jelentőségű. Bankoknál és biztosítóknál, ahol az eszközök nagy része pénzügyi eszköz (hitel, kötvény, betét), a könyv szerinti érték viszonylag jól közelíti a valós értéket, ezért ezekben a szektorokban gyakran hivatkozási pont. Technológiai vagy szolgáltató cégeknél viszont a legértékesebb vagyon – márka, szabadalom, ügyfélkör, know-how – gyakran nem is szerepel a mérlegben, így a könyv szerinti érték torz képet adhat.
A mutatót önmagában ritkán érdemes döntési alapnak használni. Sokkal inkább kiindulópont: megmutatja, mennyivel fizet többet (vagy kevesebbet) a piac a cég számviteli vagyonánál, ami felveti a kérdést, hogy ez a felár indokolt-e a jövedelmezőség, növekedés vagy kockázat fényében. Ehhez érdemes megnézni a P/B mutatót is, ami a piaci árfolyamot viszonyítja a könyv szerinti értékhez.