Szótár / Piacok és makró
Piacok és makró

Költségvetési hiány

A költségvetési hiány (deficit) az állami gazdálkodás legalapvetőbb mérőszáma: megmutatja, mekkora űrt kell az államnak hitelfelvétellel betöltenie, hogy fedezze a kiadásait. Ez az egyik legfontosabb adat, amit a magyar piac évről évre figyel.

Mit jelent?

A költségvetési hiány a kormányzati kiadások és bevételek különbsége egy adott időszakban, jellemzően egy naptári évben. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, hiányról (deficitről) beszélünk; ha fordítva történik, többletről (szuficitről). A hiányt az állam adósságkibocsátással – állampapírok és kötvények eladásával – finanszírozza, ez pedig közvetlenül növeli az államadósságot.

A hiányt is a GDP arányában szokás kifejezni, hogy összehasonlítható legyen az ország méretétől függetlenül és időben is. Magyarországon a költségvetési hiány célszámait a kormány évente a költségvetési törvényben határozza meg, a tényleges teljesülést pedig a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen publikálja. A pontos aktuális célértékek és szabályok időről időre változhatnak, ezeket célszerű mindig a friss hivatalos közleményekből ellenőrizni.

Miért fontos?

A hiány mértéke közvetlenül hat a piaci hangulatra és a forint árfolyamára. Ha a tényleges hiány rendszeresen meghaladja a tervezett célt, az a piac szemében a költségvetési fegyelem lazulásaként értelmeződik, ami megnövelheti a magyar állampapírok kockázati felárát, és megdrágíthatja az állam finanszírozását. Fordítva, egy fegyelmezett, csökkenő hiánypálya erősítheti a befektetői bizalmat.

A hiány szerkezete is számít: van, ami egyszeri tételekből (például egy nagy állami beruházásból vagy válságkezelő intézkedésből) adódik, és van, ami a gazdaság ciklikus helyzetéből fakad – recesszióban a bevételek automatikusan csökkennek, a kiadások (például munkanélküli-ellátások) pedig nőnek, ez az úgynevezett ciklikus hiánykomponens.

Mire figyelj?

Érdemes megkülönböztetni a tervezett és a tényleges hiányt: a költségvetési törvényben rögzített cél gyakran módosul az év közben, különösen váratlan gazdasági sokkok vagy bevételkiesés esetén. A magyar állampapír-piac szereplői – köztük a kötvényalapok kezelői is – rendszeresen árazzák be a hiánnyal kapcsolatos várakozásokat, ami hatással lehet a hozamgörbe alakulására is. Aki a hazai állampapírpiaci kitettségét kötvényalapon keresztül tervezi, az Alapszűrő kötvénykategóriájában tájékozódhat a rendelkezésre álló termékekről.

Nézd meg a számokon

Alapszűrő

Kapcsolódó fogalmak