Mit jelent?
Az államadósság az állam (a központi költségvetés és jellemzően a helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok) által kibocsátott államkötvények, kincstárjegyek és felvett hitelek együttes, még vissza nem fizetett állománya. Önmagában a forintban vagy euróban kifejezett összeg nehezen értelmezhető, ezért a közgazdászok és a piac a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva, százalékos formában szokta megadni: ha egy ország GDP-arányos adóssága például 70%, az azt jelenti, hogy a teljes államadósság az ország egy évi gazdasági teljesítményének 70%-át teszi ki.
Magyarországon az Alaptörvény és a stabilitási törvény is rögzíti, hogy a GDP-arányos államadósságnak csökkenő pályán kell lennie, amíg meg nem haladja azt a mértéket, amit korábban jogszabály határozott meg célként. A mindenkori pontos szabályok és célértékek időről időre változhatnak, ezért ezeket célszerű mindig a friss hivatalos forrásból (Magyar Államkincstár, Pénzügyminisztérium) ellenőrizni.
Miért fontos?
A GDP-arányos államadósság az egyik legfigyeltebb makrogazdasági mutató, mert megmutatja, mekkora terhet jelent az adósságszolgálat (a kamatfizetés és a törlesztés) a gazdaság számára. Minél magasabb az arány, annál nagyobb a kockázata annak, hogy egy esetleni gazdasági sokk, kamatemelkedés vagy árfolyamgyengülés (a devizában fennálló adósság esetén) megnehezíti a finanszírozást. A hitelminősítő intézetek is ezt a mutatót veszik alapul, amikor egy ország szuverén hitelminősítését meghatározzák – ez pedig közvetlenül befolyásolja, milyen kamatszinten tud az állam új kötvényeket kibocsátani.
Az államadósság alakulását erősen befolyásolja a költségvetési hiány mértéke is: ha az állam évről évre többet költ, mint amennyi bevétele van, az adósságállomány – a GDP növekedésétől függően – emelkedhet vagy csökkenhet arányaiban.
Mire figyelj?
Az arányszám mozgását nemcsak az adósság nominális változása mozgatja, hanem a GDP nevezőjének alakulása is: magas infláció vagy erős gazdasági növekedés önmagában is csökkentheti a GDP-arányos mutatót, még ha az adósság nominálisan nő is. Érdemes odafigyelni az adósság devizaösszetételére is: a forintban denominált adósság kevésbé érzékeny az árfolyammozgásokra, mint a devizakötvényekben fennálló rész. A magyar állampapírok és az államadósság finanszírozási helyzete iránt érdeklődőknek hasznos kiindulópont lehet az Alapszűrő kötvényalapok kategóriájának áttekintése is.