Mit jelent?
A kockázati profil felmérés (szakmai nevén gyakran szuitabilitási, vagyis megfelelőségi teszt egyik része) két dolgot mér külön-külön: a kockázatvállalási hajlandóságodat (mennyire zavarna, ha a befektetésed értéke ideiglenesen csökkenne) és a kockazatturo-kepessegedet, vagyis hogy anyagi helyzeted, időhorizontod és céljaid alapján mennyi veszteséget bírnál el reálisan. A kettő gyakran eltér: valaki érzelmileg bátornak érzi magát, de rövid időn belül szüksége lenne a pénzre, ezért objektíve alacsonyabb kockázatot kellene vállalnia.
Hogyan működik?
A felmérés jellemzően 10–20 kérdésből áll: kor, jövedelem, megtakarítási cél, befektetési időtáv, korábbi tapasztalat, és néhány szituációs kérdés ("mit tennél, ha a portfóliód értéke egy hónap alatt 15%-ot esne?"). A válaszokból egy pontszám vagy kategória születik – tipikusan konzervatív, kiegyensúlyozott, dinamikus és ehhez hasonló elnevezésekkel –, amely meghatározza, milyen termékeket ajánlhat neked a szolgáltató. Ez a lépés az alkalmassagi-teszt egyik pillére a MiFID szabályozás alatt: befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés csak a felmért profilhoz illő termékkel történhet.
Mire figyelj?
A kérdőívet érdemes őszintén kitölteni, mert a cél nem az, hogy "jó pontszámot" érj el, hanem hogy tényleg hozzád illő ajánlatot kapj. Ha a profilod idővel változik – például közeledsz a nyugdíjhoz, vagy megnő a rendelkezésre álló megtakarításod –, kérd a felmérés frissítését, mert a régi eredmény alapján adott ajánlások már nem biztos, hogy megfelelőek. Az Alapválasztó hasonló logika mentén, néhány kérdés alapján segít olyan alapkategóriák felé terelni, amelyek illeszkednek a kockázatviselő képességedhez.