Mit jelent?
A kereskedési volumen az eladott és megvásárolt részvények (vagy más értékpapírok) darabszámát összesíti egy adott időtávra. Ha egy Richter-részvényből egy nap alatt 150 000 darab cserél gazdát, akkor az adott napi volumen 150 000 darab. Ezt gyakran forintban kifejezett forgalmi értékként is megadják, ami az árfolyam és a darabszám szorzata.
A volumen azért fontos, mert megmutatja, mennyi "meggyőző erő" áll egy árfolyammozgás mögött. Egy kis volumen mellett bekövetkező áremelkedés kevésbé megbízható jelzés, mint egy nagy, átlag feletti forgalom melletti kitörés — utóbbi azt jelzi, hogy sok piaci szereplő egyetért az új árszinttel.
A volumen a technikai elemzés egyik legalapvetőbb, mégis gyakran alulértékelt adata, mert önmagában is sokat elárul a piaci hangulatról.
Hogyan működik?
A gyakorlatban a volumen legtöbbször az árfolyam megerősítésére szolgál. Ha egy részvény áttör egy ellenállási szintet, és ezt a mozgást magas volumen kíséri, azt sokkal megbízhatóbb jelzésnek tartják, mintha ugyanez alacsony forgalom mellett történne — utóbbi esetben nagyobb az esély, hogy a kitörés csak átmeneti, és az árfolyam hamar visszatér a korábbi sávba.
A volumen az ajánlati könyvvel is szorosan összefügg: a könyvben látható vételi és eladási ajánlatok tényleges teljesülése generálja a volument. Nagy hírek, negyedéves gyorsjelentések vagy makrogazdasági bejelentések napján a volumen jellemzően jóval az átlag fölé emelkedik, mert sok szereplő egyszerre módosítja a pozícióját.
Mire figyelj?
A volumen önmagában nem mondja meg az irányt, csak az adott mozgás erejét. Alacsony forgalmú, kevésbé likvid papíroknál (jellemzők a kisebb hazai tőzsdei cégekre) egyetlen nagyobb megbízás is aránytalanul nagy árfolyamkilengést okozhat, ami félrevezető jelzést adhat.
Befektetési alapok esetében a napi kereskedési volumen fogalma más kontextusban jelenik meg — inkább a mögöttes piacok likviditása, nem az alap jegyeinek forgalma számít. Ehhez érdemesebb a hozam- és kockázati mutatókat összevetni az Alapszűrőben.