Mit jelent?
A bank úgy működik, mint egy közvetítő: betétet gyűjt tőled, amiért kamatot fizet, majd ezt a pénzt hitelként kiadja másoknak, jóval magasabb kamatért. A két kamatláb közti különbség a kamatrés (más néven kamatmarge). Ha egy bank a lekötött betétre évi 5%-ot fizet, a lakáshitelért pedig 9%-ot kér, a kamatrés nagyjából 4 százalékpont. Ez a rés nem tiszta profit: fedezi a bank működési költségeit, a hitelezési kockázatot (a be nem fizetett hiteleket), a kötelező tartalékokat és csak a maradék válik ténylegesen nyereséggé.
Hogyan működik?
A kamatrés mértékét több tényező alakítja. Minél kockázatosabbnak tartja a bank az adott hiteltípust, annál nagyobb rést épít be biztonsági tartaléknak – ezért drágább egy fedezetlen személyi kölcsön, mint egy jelzáloggal fedezett lakáshitel. A verseny is számít: ahol sok bank versenyez ugyanazokért az ügyfelekért, ott jellemzően szűkebb a rés, mert a bankok kénytelenek vonzóbb betéti kamatot kínálni és versenyképesebb hitelkamatot adni. A jegybanki alapkamat változása is begyűrűzik: amikor a jegybank emel, a bankok gyakran gyorsabban emelik a hitelkamatokat, mint a betétit, ami átmenetileg szélesítheti a rést.
Miért fontos?
Neked, mint ügyfélnek, a kamatrés két irányból is számít. Betétesként minél szűkebb a rés – vagyis minél közelebb van a betéti kamatod a piaci hitelkamatokhoz –, annál jobb ajánlatot kapsz. Hitelfelvevőként pedig érdemes összehasonlítani a bankok kamatréseit, mert ez sokat elárul arról, mennyire versenyképes az adott intézmény ajánlata. A kamatrés nagysága a bankszektor egészének egészségére is utal: tartósan széles rés magasabb bankprofitot, de gyengébb alkut jelent az ügyfeleknek. Lásd még: EBKM mutató.