Mit jelent?
A jegyzési árfolyam az elsődleges piaci kibocsátás ára. Kétféleképpen alakulhat ki: fix áras eljárásnál a kibocsátó előre meghatároz egy pontos összeget, amin mindenki jegyezhet; sávos, könyvépítéses eljárásnál pedig a kibocsátó egy ársávot hirdet meg (pl. 2400-2700 forint), és a végleges jegyzési árfolyam a befektetői kereslet felmérése után, a jegyzési időszak zárásakor dől el.
A jegyzési árfolyam meghatározásakor a kibocsátó (és az őt segítő befektetési bank) igyekszik egyensúlyt találni: túl alacsony ár esetén a cég "pénzt hagy az asztalon", vagyis kevesebb tőkét gyűjt be a valós piaci értékhez képest; túl magas ár esetén viszont a papír a tőzsdei debütáláskor eshet, ami rossz benyomást kelt és elriaszthatja a jövőbeli befektetőket.
Példa
Egy fiktív magyar cég, a "Napfény Zrt." 2500 forintos jegyzési árfolyamon bocsát ki 1 millió új részvényt a tőzsdei bevezetéséhez. Aki a jegyzés során vásárol, 2500 forintot fizet darabonként. Ha a részvény az első tőzsdei kereskedési napon 2800 forinton zár, a jegyzők papíron 300 forint/darab nyereséget könyvelhetnek el - de ha a kereslet gyengébb, és az árfolyam 2200 forintra esik, a jegyzési áron vásárlók azonnali veszteségben találják magukat. A jegyzési árfolyam tehát csak a kiindulópont, nem a garantált érték.