Szótár / Értékpapírok
Értékpapírok

IPO (tőzsdei bevezetés)

Más néven: nyilvános részvénykibocsátás

Az IPO (initial public offering, azaz elsődleges nyilvános részvénykibocsátás) az a pillanat, amikor egy addig zártkörű vállalat részvényei elérhetővé válnak a széles befektetői közönség számára a tőzsdén.

Mit jelent?

IPO előtt egy vállalat tulajdonosai jellemzően az alapítók, kockázati tőkebefektetők vagy néhány magánbefektető. Az IPO során a cég új részvényeket bocsát ki (vagy a meglévő tulajdonosok adnak el részvényeket), amelyeket a nyilvánosság megvásárolhat, cserébe a vállalat tőkét von be, a papírok pedig bekerülnek a tőzsdei kereskedésbe. Az IPO-t megelőzi egy alapos, hatóság által felügyelt engedélyeztetési és tájékoztató-készítési folyamat, amely során a vállalat részletesen bemutatja üzleti modelljét, pénzügyi helyzetét és kockázatait.

Mire figyelj?

Az IPO-ban részt vevő befektetők a jegyzési árfolyamon vásárolhatnak részvényt, amely nem feltétlenül egyezik meg azzal az árfolyammal, amelyen a papír az első kereskedési napon elindul – gyakran nagy a különbség, és a papír az első napokban erősen volatilis is lehet. Fontos tudni, hogy egy új tőzsdei szereplő pénzügyi múltja rövidebb, kevésbé kiszámítható, mint egy régóta jegyzett cégé, ezért az IPO-kba fektetés jellemzően magasabb kockázattal jár, mint a már beérett, likvid részvények vásárlása. Sok IPO esetében a régi tulajdonosokra és menedzsmentre úgynevezett "lock-up" időszak vonatkozik, amely alatt nem adhatják el részvényeiket – ennek lejártakor megnövekedhet az eladói nyomás. A magyar tőzsdén (BÉT) az IPO-k viszonylag ritka események, a nemzetközi piacokon (pl. amerikai tőzsdéken) gyakoribbak és nagyobb volument mozgatnak.

Kapcsolódó fogalmak