Mit jelent?
Tegyük fel, hogy egy befektetésed egy év alatt 6% hozamot termel, de eközben az árak 8%-kal emelkednek. Bár a számláidon több forint van, mint egy évvel korábban, azon kevesebb terméket és szolgáltatást tudsz vásárolni. Ez a reálhozam negatívvá válásának, azaz az inflációs kockázat megvalósulásának klasszikus esete.
Az inflációs kockázat legjobban a hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvényeket sújtja: minél tovább kell várnod a tőke visszafizetésére, annál nagyobb az esély, hogy az addig felhalmozódó infláció felemészti a hozamodat.
Mire figyelj?
Az inflációs kockázat ellen több eszközzel is védekezhetsz. Léteznek inflációkövető állampapírok, amelyek kamata vagy tőkeösszege az inflációhoz igazodik. A részvények és az ingatlanok historikusan jobban tudták követni az árszínvonal emelkedését, mint a fix kamatozású eszközök, bár rövid távon nagyobb ingadozással.
Érdemes a saját befektetési céljaidnál mindig reálhozamban gondolkodni, ne csak a névleges (nominális) számokat nézd. Ha hosszú távra, például nyugdíjra spórolsz, az inflációs kockázat kezelése kulcskérdés - ebben segíthet az Alapválasztó kérdőív, amely a kockázatvállalási hajlandóságod alapján ajánl portfóliótípust.