Mit jelent?
A high-water mark egy olyan referenciaszint, amely az alap nettó eszközértékének (NAV) valaha elért legmagasabb pontját jelöli. A szabály lényege: az alapkezelő csak akkor számíthat fel sikerdíjat, ha az árfolyam a sikerdíj-elszámolás időpontjában magasabb, mint ez a korábbi csúcs. Ha az alap veszteséget szenved, majd később csak visszakapaszkodik a korábbi csúcsig, az még nem generál sikerdíjat – csak az azon felüli, ténylegesen új nyereség után jár díj.
A high-water mark leggyakrabban abszolút hozamú alapoknál és egyéb, sikerdíjat felszámító konstrukcióknál fordul elő, mert ezeknél az alapkezelő díjazása közvetlenül függ a teljesítménytől. Ez a mechanizmus a befektető érdekeit védi: nélküle az alapkezelő elméletileg kétszer is profitálhatna ugyanazon a piaci mozgáson – egyszer amikor az árfolyam felmegy, majd újra, amikor a korábbi esés után csak visszaáll a régi szintre.
Hogyan működik?
Az alapkezelő minden sikerdíj-elszámolási időpontban (jellemzően évente vagy negyedévente) összeveti az aktuális árfolyamot a nyilvántartott high-water mark szinttel. Ha az aktuális árfolyam magasabb, mint a korábbi csúcs, az alapkezelő a kettő közötti különbözet után számíthat fel sikerdíjat, majd a high-water mark szintet felfrissíti az új, magasabb értékre. Ha az árfolyam a csúcs alatt marad, nem jár sikerdíj, és a régi csúcs marad érvényben mindaddig, amíg az árfolyam újra el nem éri vagy meg nem haladja azt.
Fontos, hogy a high-water mark alapkezelőnkénti befektetőnkénti (vagy jegysorozatonkénti) nyilvántartás is lehet, nem csak az alap egészére vonatkozó érték – ez azt jelenti, hogy egy később belépő befektető saját belépési árfolyama lehet a kiindulási referencia, nem feltétlenül az alap teljes történetének csúcsa.
A sikerdíj-szabályokat, köztük a high-water mark alkalmazását, a kezelési szabályzat rögzíti pontosan, beleértve az elszámolás gyakoriságát és a díj mértékét is.
Mire figyelj?
Először: érdemes megnézni, hogy egy alapnál a high-water mark az alap egészére, vagy egyénileg, befektetőnként érvényesül-e – ez befolyásolja, hogy egy később belépő befektető mennyi sikerdíjat fizethet, mielőtt az alap újra csúcsra érne.
Másodszor: a high-water mark önmagában nem garancia arra, hogy a sikerdíj mértéke ésszerű – érdemes a Díj-műhelyben összevetni a hasonló stratégiájú alapok teljes díjterhelését, mert egy alacsony alapkezelési díj mellett magas sikerdíj is jelentős összköltséget eredményezhet.
Harmadszor: egy hosszan tartó veszteséges időszak után a high-water mark magasan "ragadhat" – ilyenkor az alapkezelőnek jó ideig nem érdemes lesz kockázatot vállalnia sikerdíj reményében, ami extrém esetben, bár ritkán, az alapkezelő ösztönzőit is torzíthatja.
Példa
Egy abszolút hozamú alap árfolyama 10 000 forintról 11 000 forintra emelkedik – ez az új high-water mark szint, és az alapkezelő az 1 000 forintos emelkedés után sikerdíjat számít fel. Ezután az árfolyam visszaesik 10 200 forintra egy rossz negyedévben, majd a következő időszakban visszakapaszkodik 11 000 forintra.
Ebben a visszakapaszkodásban nincs sikerdíj, hiszen az árfolyam csak elérte a korábbi csúcsot, nem haladta meg. Csak akkor jár újra sikerdíj, ha az árfolyam 11 000 forint fölé emelkedik – mondjuk 11 500 forintra –, és ekkor is csak az 11 000 és 11 500 forint közötti, ténylegesen új rész után.
Gyakori kérdések
Minden sikerdíjas alapnál van high-water mark? Nem automatikus, de a legtöbb komoly, befektetővédelmi szempontból korrekt konstrukciónál alkalmazzák; a kezelési szabályzatban mindig ellenőrizhető, hogy az adott alap alkalmazza-e.
Mi történik, ha soha nem éri el újra az alap a korábbi csúcsot? Ilyenkor az alapkezelő addig nem számíthat fel sikerdíjat, amíg az árfolyam a régi csúcs fölé nem emelkedik – ez akár évekig is eltarthat egy elhúzódó gyenge időszakban.