Mit jelent?
A GICS-t (Global Industry Classification Standard) az MSCI és az S&P Dow Jones Indices dolgozta ki az 1990-es évek végén, azóta ez a leggyakrabban használt globális szektor-osztályozás. A rendszer négy szintből áll: 11 fő szektor (pl. pénzügy, egészségügy, technológia, energia, ipar, közművek), ezeken belül iparágcsoportok, majd iparágak, végül al-iparágak. Minden tőzsdén jegyzett vállalatot besorolnak ebbe a hierarchiába a fő tevékenysége alapján – egy bank a pénzügyi szektorba, egy gyógyszergyártó az egészségügyi szektorba kerül, függetlenül attól, melyik országban működik.
Miért fontos?
A GICS-szektorbontás teszi lehetővé, hogy a befektetők globálisan, egységes rendszerben hasonlítsák össze a piacokat: megnézhető, hogy egy adott ország vagy régió tőzsdéjén mekkora súlya van a technológiai, a pénzügyi vagy az energiaszektornak, és ez hogyan viszonyul egy másik piachoz. A diverzifikáció tervezésekor is fontos szerepet játszik: ha egy portfólió túl sok pénzt tesz egyetlen szektorba (pl. csak technológiai részvényekbe), az koncentrálja a kockázatot, még akkor is, ha sok különböző vállalatba fektet. A befektetési alapok tájékoztatói és tényleges portfólió-összetételei is gyakran GICS-szektorok szerint mutatják be, hova fektet az alap.
Mire figyelj?
Egy alap vagy index szektorösszetételének vizsgálatakor érdemes megnézni, nincs-e aránytalanul nagy súlya egyetlen szektornak – ez rejtett koncentrációs kockázatot jelezhet, még akkor is, ha az alap sok különböző vállalatot tart. A GICS-besorolás időnként változik (pl. korábban a kommunikációs szolgáltatások szektort átalakították, hogy magába foglalja a közösségimédia-cégeket is), ezért egy régebbi és egy friss szektorbontás nem mindig teljesen összevethető. Az Alapszűrővel megnézheted az egyes alapok szektor- és régiókitettségét.