Mit jelent?
A generációs szerződés kifejezés arra a hallgatólagos megállapodásra utal, amelyen a legtöbb európai, így a magyar állami nyugdíjrendszer is alapul: a ma dolgozó, járulékot fizető generáció finanszírozza a ma nyugdíjas generáció ellátását, azzal az elvárással, hogy amikor ők vonulnak nyugdíjba, majd a következő aktív generáció tartja majd el őket. Ez az elv testesül meg a felosztó-kirovó rendszerben, ahol a befizetett járulékok nem egyéni számlán gyűlnek, hanem azonnal kifizetésre kerülnek a jelenlegi nyugdíjasoknak.
Miért fontos?
A generációs szerződés stabilitása erősen függ a demográfiai arányoktól: ha egy aktív korúra sok nyugdíjas jut, a rendszer nehezebben tartható fenn a korábbi ellátási szinten. Az öregedő népesség és a csökkenő születésszám ezért világszerte kihívást jelent a felosztó-kirovó rendszerek számára, Magyarországon is. Éppen ez az egyik fő érv amellett, hogy az egyéni nyugdíj-előtakarékosság egyre fontosabb kiegészítő elemévé váljon a nyugdíjas kori jövedelemnek, mert az kevésbé függ a demográfiai arányoktól, inkább az egyéni felhalmozott tőkétől.
Mire figyelj?
Fontos megérteni, hogy a generációs szerződés nem jogi szerződés a szó klasszikus értelmében, hanem társadalmi-politikai megállapodás, amelynek feltételeit (nyugdíjkorhatár, számítási szabályok) a mindenkori jogszabályok határozzák meg, és ezek időről időre változhatnak. Ezért nem érdemes a jövőbeli állami nyugdíj pontos összegére hosszú távra előre kalkulálni – inkább rugalmas, saját kontroll alatt álló megtakarítási formákkal érdemes kiegészíteni a várható ellátást.