Mit jelent?
Miután a végtörlesztés 2011-ben csak a devizahitelesek egy részének segített, a fennmaradó, jellemzően svájci frank és euró alapú lakossági jelzáloghitel-állomány továbbra is kitette az adósokat a devizahitel-kockázatoknak. Erre válaszul a jogalkotó 2014-2015-ben elrendelte a devizaalapú lakossági hitelek kötelező forintra váltását - ezt nevezzük forintosításnak.
A folyamat során a bankoknak egy meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank árfolyamához igazodó időpontban kellett a fennálló devizatartozást forintra átszámítaniuk, és onnantól a hitel forintalapú hitelként futott tovább, forintkamattal. Ezzel egy csapásra megszűnt az árfolyamkockázat azoknál a hiteleseknél, akiknek a hitele érintett volt.
Miért fontos?
A forintosítás nem választható lehetőség volt, hanem kötelező, jogszabályi úton végrehajtott átalakítás - ezért sokkal szélesebb kört ért el, mint a 2011-es végtörlesztés. A lépést gyakran a magyar devizahitel-válság végleges lezárásaként említik, mivel utána a lakossági jelzáloghitel-állomány túlnyomó része forintalapú lett.
A folyamathoz kapcsolódóan a bankoknak az árfolyamrésből és az egyoldalú szerződésmódosításokból (kamat-, díj- és költségemelésekből) eredő, korábban jogtalannak minősített többletköltségeket is el kellett számolniuk az adósok felé, ami sok hitelfelvevőnek további, önálló visszatérítést jelentett.
Mire figyelj?
A forintosítás mára lezárt, egyszeri jogszabályi lépés volt, ami mai hitelfelvevőt közvetlenül már nem érint. A tanulsága viszont ma is releváns: ha bármilyen hosszú futamidejű, külföldi devizához kötött kötelezettséget vállalsz (hitelt, de akár befektetést is), gondold át, mennyire vagy kitéve az árfolyammozgásoknak, és mi történne kedvezőtlen forgatókönyv esetén. A hitelek és jogszabályok mindenkori részletei időről időre változhatnak, ezért friss, hivatalos forrásból érdemes tájékozódni.