Mit jelent?
Amikor egy hitelt devizában (például svájci frankban vagy euróban) vesznek fel, de a hitelfelvevő jövedelme forintban érkezik, árfolyamkockázat keletkezik. A bank a törlesztőrészletet a mindenkori devizaárfolyamon számítja át forintra, tehát ha a deviza forinttal szembeni árfolyama emelkedik, a törlesztőrészlet forintban is nő - akkor is, ha a hitel kamata és tőketartozása devizában nem változott.
Magyarországon a 2000-es évek közepén rendkívül elterjedt volt a svájci frank alapú jelzáloghitel, mert a frankhitel kamata alacsonyabb volt, mint a forinthitelé. A 2008-as pénzügyi válság után azonban a forint jelentősen gyengült a frankkal szemben, ami sok családnál drasztikusan megemelte a havi törlesztőrészletet - sok esetben a jövedelem nagy részét felemésztve.
Miért fontos?
A devizahitel-válság rámutatott arra, hogy egy alacsonyabb kamat önmagában nem jelent olcsóbb hitelt, ha az árfolyamkockázatot a hitelfelvevő viseli. Emellett sok szerződésben árfolyamrés és egyoldalú kamatemelési lehetőség is szerepelt, ami tovább növelte a törlesztési terhet.
A probléma kezelésére vezették be később a végtörlesztést és a forintosítást, amelyek a devizaalapú hitelállomány nagy részét megszüntették. Ma a hazai szabályozás jóval szigorúbban kezeli a devizahitelezést, és a bankoknak részletesen fel kell hívniuk a figyelmet az árfolyamkockázatra.
Mire figyelj?
Ha ma devizában (például euróban) vennél fel hitelt, mert külföldi jövedelmed van vagy alacsonyabb kamatot remélsz, mindig gondold végig: mi történik a törlesztőrészleteddel, ha a deviza 10-20%-kal erősödik a forinttal szemben? Ha a jövedelmed forintban van, ez a kockázat rád hárul, és hosszú futamidejű hiteleknél (mint egy jelzáloghitel) évekig, évtizedekig fennállhat. A mindenkori szabályok és a bankok tájékoztatási kötelezettségei változhatnak, ezért mindig kérj friss, hivatalos tájékoztatást a hitelező intézménytől.