Mit jelent?
A folyó fizetési mérleg (angolul current account) négy fő tételt fog össze: a külkereskedelmi mérleget (áruk exportja mínusz importja), a szolgáltatások egyenlegét (turizmus, szállítás, informatikai szolgáltatások), a jövedelmek egyenlegét (például külföldi cégek Magyarországról kivitt profitja, vagy a magyarok külföldön szerzett bére) és a viszonzatlan transzfereket (uniós támogatások, hazautalások). Ha a végösszeg pozitív, az ország többletet termel, azaz nettó megtakarítóként lép fel a világgazdaságban. Ha negatív, azaz hiányt mutat, az ország többet fogyaszt és fektet be, mint amennyit megtermel, és ezt külföldi forrásból kell finanszíroznia.
Magyarország esetében a folyó fizetési mérleget hagyományosan a jövedelemkiáramlás húzza lefelé: a hazánkban működő külföldi tulajdonú nagyvállalatok (jellemzően az autóipar és a feldolgozóipar) profitja jelentős részben külföldre kerül vissza osztalék formájában. Ezt a külkereskedelmi többlet és az uniós transzferek részben vagy egészben ellensúlyozhatják, az egyenleg éve válogatja.
Miért fontos?
A folyó fizetési mérleg hiánya azt jelenti, hogy az országnak külföldi tőkére van szüksége a rés betöltésére – ez jöhet közvetlen működőtőke-befektetésből, portfólióbefektetésből (például magyar állampapír vásárlásából külföldiek részéről) vagy hitelfelvételből. Tartósan magas hiány sebezhetővé teszi az országot: ha a külföldi befektetők bizalma megrendül, a devizaárfolyam gyengülhet, és a finanszírozás megdrágulhat. Ez volt az egyik oka annak, hogy a forint árfolyama időnként érzékenyen reagált a negyedéves fizetésimérleg-adatokra.
Ezzel szemben a tartós többlet azt jelzi, hogy az ország nettó hitelezőként van jelen a nemzetközi porondon, ami stabilabb, kiszámíthatóbb külső finanszírozási helyzetet teremt. A befektetők és a hitelminősítők (lásd szuverén hitelminősítés) rendszeresen figyelik ezt a mutatót, amikor egy ország kockázati megítélését alakítják ki.
Mire figyelj?
A folyó fizetési mérleget célszerű a GDP arányában nézni, hiszen így összehasonlítható más országokéval és időben is értelmezhető a nagysága. Érdemes megkülönböztetni a szerkezetét is: egy hiány, amit új gyárak beruházásához szükséges gépimport okoz, más kockázatot hordoz, mint egy hiány, ami tartós fogyasztási importtöbbletből fakad. A folyó fizetési mérleg szorosan összefügg a külkereskedelmi mérleggel, de nem azonos vele – utóbbi csak az áruforgalmat méri, míg a folyó fizetési mérleg ennél tágabb képet ad a teljes külgazdasági kapcsolatrendszerről.