Mit jelent?
- október 19-én, hétfőn az amerikai tőzsde vezető indexe egyetlen nap leforgása alatt közel egyötödével esett – ez a mai napig a legnagyobb egynapos százalékos tőzsdekrach a nyugati piacok történetében. A visszaesés villámgyorsan söpört végig a világ tőzsdéin, hasonlóan ahhoz, amit ma flash crash néven ismerünk, csak jóval nagyobb léptékben és nem csak percekig, hanem egy teljes kereskedési napon át tartott.
Mi okozta?
Az esés hátterében több tényező is állt: a részvényárak hónapokon át tartó, gyors emelkedés után túlértékeltnek számítottak, emelkedtek a kamatok, és a piacon már ekkor terjedtek olyan, számítógépes szabályok alapján automatikusan kereskedő, korai algoritmikus kereskedési stratégiák ("portfólióbiztosítás"), amelyek eséskor automatikusan további eladásokat generáltak. Ez az önerősítő mechanizmus felnagyította a kezdeti visszaesést, és tömeges pénzügyi pánikba torkollott.
Miért fontos ma is?
A fekete hétfő két, azóta is élő tanulságot hagyott hátra. Egyrészt a tőzsdék ezután vezették be a kereskedést automatikusan felfüggesztő ún. "circuit breaker" mechanizmusokat, amelyek célja, hogy szélsőséges napokon időt adjanak a piacnak a megnyugvásra. Másrészt megmutatta, hogy a jegybank gyors és határozott likviditásbiztosítási ígérete – ekkor az amerikai jegybank vezetése néhány nappal a krach után nyilvánosan vállalta, hogy szükség esetén likviditást biztosít a pénzügyi rendszernek – megállíthatja a pánik reálgazdaságba való átterjedését. A fekete hétfő ugyanis, minden drámaisága ellenére, nem húzott maga után recessziót: a piacok viszonylag gyorsan, mintegy két éven belül visszakapaszkodtak a válság előtti szintre.