Szótár / Adózás és számlák
Adózás és számlák

Értékpapírszámla

Az értékpapírszámla az a számlatípus, amelyen a befektetőd nevére szóló befektetési jegyeket, részvényeket, kötvényeket és más értékpapírokat tartják nyilván. Mivel Magyarországon az értékpapírok döntő többsége dematerializált, vagyis nem papír formában, hanem elektronikus nyilvántartásban létezik, értékpapírszámla nélkül fizikailag nem is lehet ilyen eszközöket birtokolni.

Mit jelent?

Az értékpapírszámla egy forgalmazónál – banknál, brókercégnél vagy befektetési szolgáltatónál – nyitott számla, amelyen nem készpénzt, hanem értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket, ETF-részvényeket) tartanak nyilván a te neveden. Az értékpapírszámlához szinte mindig tartozik egy pénzforgalmi (ügyfél-) számla is, amelyen a vásárlásokhoz és eladásokhoz szükséges készpénz mozog. A kettő együtt alkotja a befektetési számlacsomagot: az egyik a papírokat, a másik a hozzájuk tartozó pénzt kezeli. Az értékpapírszámla önmagában adózási szempontból "sima", azaz nem hordoz különleges adókedvezményt – ez különbözteti meg az olyan speciális, adóelőnyös konstrukcióktól, mint a TBSZ vagy a NYESZ.

Hogyan működik?

Amikor befektetési jegyet, részvényt vagy kötvényt vásárolsz, a forgalmazó a vételár elszámolása után a papírt a te értékpapírszámládon írja jóvá – ez elektronikus könyvelési tétel, a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER) központi nyilvántartási rendszerén keresztül. A számlavezető köteles a nálad lévő állományról rendszeres kivonatot küldeni, ez igazolja, hogy ténylegesen a tiéd az adott mennyiségű értékpapír. Ha eladod a papírt, vagy az alap visszaváltja a befektetési jegyet, az ellenérték a hozzá tartozó pénzforgalmi számládra kerül. Fontos, hogy az értékpapírszámlán tartott eszközök jogilag elkülönülnek a forgalmazó saját vagyonától – a forgalmazó csődje esetén az értékpapírszámlán lévő papírok nem kerülnek a hitelezők közé, hanem visszakapod (illetve átvezetheted) őket egy másik számlavezetőhöz.

Mire figyelj?

Sok forgalmazó számlavezetési díjat, esetenként tranzakciós vagy őrzési díjat is felszámít az egyszerű (nem adókedvezményes) értékpapírszámla után – érdemes ezeket a díjakat összevetni, mert hosszú távon jelentősen ronthatják a nettó hozamot. Ha huzamosabb ideig (jellemzően legalább öt évig) tervezel befektetni, és fontos számodra az adóoptimalizálás, érdemes megfontolni egy egyszerű értékpapírszámla helyett TBSZ-t nyitni, amely bizonyos feltételek mellett mentesíti a kamatadó alól a hozamot. Egyszerű értékpapírszámlán elért nyereség és kamatjövedelem után jellemzően kell számolni a mindenkori szabályok szerinti adóval – ezek a kulcsok időről időre változhatnak, ezért mindig érdemes az aktuális szabályozást ellenőrizni bevalláskor. A számlaváltás (transzfer) másik forgalmazóhoz jellemzően lehetséges, de díjjal és néhány napos átfutási idővel járhat.

Példa

Zoltán nyit egy egyszerű értékpapírszámlát egy banknál, és 1 millió forintért vásárol belőle egy részvényalap befektetési jegyeit. A jegyek elektronikusan bekerülnek az értékpapírszámlájára, a bank pedig évente kivonatot küld, amin látszik, hogy hány darab jegye van és mennyit ér a nyilvántartás szerint. Két év múlva eladja a jegyeket 1,2 millió forintért – a 200 000 forintos nyereség után a mindenkori szabályok szerinti adót kell megfizetnie, mert ez az értékpapírszámla nem TBSZ, tehát nem élvez adómentességet vagy kedvezményt.

Gyakori kérdések

Kötelező-e értékpapírszámlát nyitni befektetési alaphoz? Igen, mert a dematerializált befektetési jegyet csak értékpapírszámlán lehet nyilvántartani – nincs fizikai papír, amit otthon őrizhetnél.

Mi a különbség az értékpapírszámla és a TBSZ között? A TBSZ lényegében egy adóelőnyös "burok" az értékpapírok és a pénz köré, míg az egyszerű értékpapírszámlának nincs ilyen adókedvezménye – mindkettő technikailag értékpapírokat tart nyilván, de eltérő adózási szabályok vonatkoznak rájuk.

Kapcsolódó fogalmak