Mit jelent?
Amikor részvényt, kötvényt vagy más értékpapírt vásárolsz, azt fizikailag nem te tartod otthon, hanem egy letétkezelő intézmény (jellemzően bank vagy KELER-hez kapcsolódó szolgáltató) nyilvántartásában, dematerializált formában létezik. Ennek a nyilvántartásnak, adminisztrációnak és biztonságos őrzésnek a fenntartásáért a szolgáltatók díjat számítanak fel – ez az értékpapír-őrzési díj.
A díjat általában a portfólió piaci értékének százalékában (pl. évi 0,1–0,5%) vagy fix, negyedéves/éves összegben határozzák meg. Van, ahol a díj csak bizonyos értékhatár felett kerül felszámításra, vagy csak a külföldi tőzsdéken jegyzett papírokra vonatkozik, míg a hazai állampapírok és bizonyos hazai instrumentumok díjmentesek lehetnek.
Mire figyelj?
Az őrzési díj hosszú távon jelentősen csökkentheti a hozamot, különösen egy passzív, „vedd meg és tartsd” stratégiánál, ahol évekig, évtizedekig nem adod el a papírokat – a díj ugyanis a birtoklás tényéért jár, nem a kereskedésért. Érdemes összehasonlítani a különböző brókercégek díjszabását: van, aki alacsony brókeri jutalékkal, de magas őrzési díjjal dolgozik, és fordítva is előfordul.
Figyelj arra is, hogy a számlavezetési díj és az őrzési díj gyakran külön tételként jelenik meg a díjjegyzékben, de a gyakorlatban összeadódnak. Ha a portfóliód kis értékű, egy fix összegű őrzési díj arányaiban sokkal nagyobb terhet jelenthet, mint egy százalékos díj. A mindenkori díjkondíciók szolgáltatónként és időszakonként változhatnak, ezért mindig a friss hirdetményt érdemes megnézni választás előtt.