Mit jelent?
Az 1990-es évek második felében az internet elterjedése olyan lelkesedést váltott ki a befektetők körében, hogy szinte bármilyen, ".com" nevű vagy internetes üzleti terv köré épülő vállalat könnyen jutott tőkéhez a tőzsdén, gyakran anélkül, hogy valaha is nyereséget termelt volna. Ez klasszikus tőzsdei buborékot hozott létre: a technológiai cégeket tömörítő amerikai Nasdaq Composite index 2000 tavaszára a néhány évvel korábbi szintje többszörösére szökött, majd 2002 végére a csúcshoz képest a töredékére zuhant vissza.
Miért pukkadt ki?
A lufit a valós bevétel és nyereség hiánya mellett az olcsó tőke és a szinte korlátlan befektetői optimizmus tartotta életben. Amint a kamatemelések szűkítették a finanszírozási forrásokat, és egyre több cégről derült ki, hogy nincs fenntartható üzleti modellje, a piac hangulata megfordult: a korábban sztárnak számító növekedési részvények sorra buktak el vagy vesztették el az értékük nagy részét. A leggyakrabban emlegetett bukott cégek jó része olyan online kiskereskedő vagy szolgáltatás volt, amely a felhasználók megszerzésére költött hatalmas összegeket bevétel- és profittermelés nélkül.
Miért fontos ma is?
A dotkom-lufi máig tankönyvi példa arra, hogy egy valós, hosszú távon a gazdaságot ténylegesen átalakító technológiai trend (az internet elterjedése helyes felismerés volt) és egy adott pillanatban tartható árazás két külön kérdés. A befektetőknek fontos tanulság, hogy egy divatos narratíva vagy gyors növekedési sztori önmagában nem helyettesíti a nyereségességet és a reális árazást – ez az eszközárbuborékok kialakulásának egyik visszatérő mintázata, amelyet érdemes minden új technológiai hullámnál (legyen szó akár mesterséges intelligenciáról, akár bármi másról) észben tartani.