Szótár / Piacok és makró
Piacok és makró

Eszközárbuborék

Eszközárbuborékról akkor beszélünk, amikor egy piac szereplői egyre magasabb áron vásárolnak egy eszközt nem azért, mert az valójában annyit ér, hanem mert bíznak abban, hogy később még drágábban tudják majd eladni.

Mit jelent?

Az eszközárbuborék (asset bubble) egy olyan jelenség, amikor egy eszköz — lehet részvény, ingatlan, kötvény, kriptovaluta vagy akár tulipánhagyma, mint a történelem első dokumentált buboréka a 17. századi Hollandiában — ára jóval a fundamentális, vagyis a jövőbeli hozamokból, bérleti díjakból vagy nyereségekből levezethető érték fölé emelkedik. A buborékot jellemzően a piaci szentiment hajtja: a befektetők nem az eszköz valós értékére figyelnek, hanem arra, hogy mások is veszik, és arra spekulálnak, hogy találnak majd valakit, aki még magasabb áron megveszi tőlük (ezt hívják „nagyobb bolond” elméletnek). A buborékot általában olcsó hitel, túlzott optimizmus és a kockázatok alábecsülése táplálja. A probléma az, hogy buborékot menet közben szinte lehetetlen biztosan azonosítani — utólag, a kipukkanás után mindig egyértelműnek tűnik, de a kialakulás idején sok szakértő és befektető is hihetően érvel amellett, hogy a magas árak indokoltak („ez most más”).

Mi történik, amikor kipukkan?

Az eszközárbuborék kipukkanása általában gyors és fájdalmas: amint a vásárlói kedv megtorpan, vagy egy külső sokk (kamatemelés, hitelválság, rossz hír) megtöri a bizalmat, az árak hirtelen zuhanni kezdenek, ahogy mindenki egyszerre próbál kiszállni. Ez tőzsdekrachhoz vezethet, és a reálgazdaságra is átterjedhet, ha a buborék hitelből finanszírozott volt — ez történt a 2008-as amerikai jelzálogpiaci válságban, ahol az ingatlanár-buborék kipukkanása globális pénzügyi válságot indított el. A befektető szempontjából a legfontosabb tanulság az óvatosság: ha egy eszköz ára rövid idő alatt sokszorosára nő, és az emelkedést elsősorban a „mindenki más is veszi” logika hajtja a fundamentumok helyett, érdemes fokozott kockázattudatossággal kezelni a helyzetet. A diverzifikáció — vagyis a vagyon szétosztása több eszközosztály között — az egyik legjobb védekezés egyetlen piac buborékjának kockázata ellen. Ha szeretnéd megnézni, mennyire diverzifikált a portfóliód, az Alapválasztó kérdőíve segíthet feltérképezni a kockázati profilodhoz illő alapokat.

Nézd meg a számokon

Alapválasztó

Kapcsolódó fogalmak