Mit jelent?
A hagyományos tőzsdéken az ajánlati könyv — vagyis az aktuális vételi és eladási megbízások listája — nyilvános, bárki láthatja, milyen mennyiségeket, milyen árakon kínálnak. A dark pool ezzel szemben "vakon" működik: a résztvevők nem látják előre egymás megbízásait, csak az ügylet megtörténte után derül ki a kereskedés ténye, és sokszor csak késleltetve, összesített formában kerül nyilvánosságra.
Dark poolokat jellemzően bankok, brókercégek vagy specializált piaci szolgáltatók üzemeltetnek, elsősorban nagy intézményi befektetők — nyugdíjalapok, befektetési alapok, alapkezelők — számára.
Miért használják?
A fő motiváció a piaci hatás csökkentése. Ha egy alapkezelő nagy mennyiségű részvényt akar eladni a nyilvános tőzsdén, a piac ezt gyorsan észreveszi, és az árfolyam a bejelentett szándék hatására már a teljes megbízás végrehajtása előtt elmozdulhat ellene — ez rontja az elért árat, és tulajdonképpen egyfajta árfolyamcsúszást okoz. A dark poolban a megbízás rejtve marad, amíg meg nem történik az üzlet, így elméletileg kisebb az esély arra, hogy a piac "előre menekül".
Mire figyelj?
A dark pool kereskedés vitatott téma: kritikusai szerint rontja a piaci árfolyam-kialakulás átláthatóságát, mert a kereskedési aktivitás egy része kikerül a nyilvános árfolyamképzésből, ami hosszabb távon torzíthatja a teljes piac árazási hatékonyságát. Emiatt a szabályozók (Európában és az Egyesült Államokban is) korlátokat szabnak a dark poolokban végrehajtható forgalom arányára.
Magyar magánbefektető szempontjából a dark pool kereskedés jellemzően nem közvetlenül elérhető eszköz, inkább a nagy intézményi szereplők piaci infrastruktúrájának háttérjelensége — érdemes tudni róla, mert befolyásolja, hogy a látott tőzsdei árfolyam mennyire tükrözi a teljes piaci keresletet és kínálatot.