Mit jelent?
A cafeteria rendszer keretében a munkáltató egy meghatározott éves keretösszeget biztosít, amelyet a munkavállaló különböző juttatási elemek között oszthat el. Ezek közül több elem közvetlenül megtakarítási célra fordítható: ilyen tipikusan az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, illetve egyes munkáltatóknál az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés is választható elem lehet.
Ezeknek a juttatásoknak jellemzően kedvezőbb a közterhe, mint a sima bérkifizetésnek, mert a jogalkotó ösztönözni kívánja az öngondoskodást. A pontos adómérték és a választható elemek köre azonban rendszeresen változik, ezért a munkáltatói cafeteria-szabályzatot és a mindenkori jogszabályokat mindig érdemes együtt nézni.
Hogyan működik?
A munkavállaló évente (vagy a munkáltató gyakorlatától függően más ütemezésben) nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésére álló keretet milyen elemek között osztja meg. Ha ebből egy részt megtakarítási célú pénztári befizetésre fordít, az összeg közvetlenül a pénztári számlájára kerül, és onnantól a pénztár szabályai szerint működik tovább – befektetve, hozamot termelve, majd a meghatározott célokra felhasználhatóan.
A cafeteria-elemek kombinálhatók: például egy részük mehet egészségpénztárba, más részük klasszikus béren kívüli juttatásokra (pl. étkezési utalvány), a konkrét arányokat pedig jellemzően a munkavállaló határozza meg a keretön belül.
Mire figyelj?
Vedd figyelembe, hogy a cafeteria-keretbe helyezett összeg jellemzően hosszabb távra köti le a pénzt, mint a készpénzben kapott bér, ezért gondold át, mennyire van szükséged rövid távon likvid tartalékra. Érdemes összevetni, hogy az adott évben a cafeteria-elemek adóterhelése ténylegesen kedvezőbb-e, mint a nettó bér, mert ez a mindenkori szabályozástól függ, és időről időre változhat.