Mit jelent?
A beszerzési menedzser index (angolul Purchasing Managers' Index, röviden PMI) egy havonta közzétett mutató, amelyet vállalati beszerzési vezetők körében végzett felmérés alapján állítanak össze. A megkérdezettek arról nyilatkoznak, hogy adott hónapban a saját cégüknél hogyan alakult néhány kulcsterület – például az új megrendelések, a termelés, a foglalkoztatás, a szállítási határidők és a készletek – az előző hónaphoz képest: nőtt, csökkent vagy változatlan maradt.
A válaszokból egy 0 és 100 közötti indexet számolnak ki, ahol az 50-es érték a választóvonal: 50 fölötti szám a gazdasági aktivitás bővülését, 50 alatti szám annak visszaesését jelzi. Minél távolabb van az érték az 50-től, annál erősebb a jelzett bővülés vagy visszaesés. Külön indexet szoktak számolni a feldolgozóiparra és a szolgáltatószektorra, illetve gyakran ezek összesített, "kompozit" változatára is.
Miért fontos?
A PMI legnagyobb előnye a gyorsasága: a hivatalos, hatóságok által publikált GDP-adatok jellemzően csak hetekkel-hónapokkal az adott időszak lezárása után jelennek meg, és utólag is módosulhatnak. A PMI-felmérést ezzel szemben már a hónap végén, néhány nappal a hónap zárása után közzéteszik, így a piac és az elemzők sokkal korábban kapnak jelzést a gazdaság irányáról. Emiatt a PMI-adatok megjelenésekor a piacok (részvények, kötvények, devizák) gyakran érzékenyen reagálnak, különösen ha az érték jelentősen eltér a várakozásoktól.
A PMI a gazdasági ciklus fordulópontjainak azonosításában is segít: egy tartósan 50 alá süllyedő index gyengülő gazdasági kilátásokra, egy 50 fölé emelkedő és ott tartósan maradó érték pedig fellendülésre utalhat. Magyarországon is léteznek hasonló, a hazai feldolgozóipart mérő felmérések, emellett az eurózóna és a nagy gazdaságok (USA, Kína, Németország) PMI-adatai is fontosak, mert Magyarország exportvezérelt gazdasága erősen függ a külső kereslet alakulásától.
Mire figyelj?
A PMI egy közvélemény-kutatás jellegű, felmérésen alapuló mutató, nem pedig kemény statisztikai adat – ez azt jelenti, hogy a válaszadók szubjektív érzékelését tükrözi, és időnként eltérhet a ténylegesen realizált gazdasági teljesítménytől. Éppen ezért érdemes több hónapos trendben, nem pedig egyetlen havi adatban gondolkodni, és más mutatókkal (ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom, munkanélküliségi adatok) együtt értelmezni. A globális gazdasági ciklus alakulása közvetve a magyar befektetési alapok, különösen a részvény- és vegyes alapok teljesítményére is hatással lehet, ezeket az Alapszűrő segítségével lehet áttekinteni.