Mit jelent?
A BAMOSZ egységes szempontrendszer alapján sorolja be a hazai befektetési alapokat néhány tucat kategóriába, aszerint, hogy a portfóliójuk döntő része milyen eszközosztályba tartozik. A legfontosabb főcsoportok a kötvényalapok, a részvényalapok, a vegyes alapok, az ingatlanalapok, a pénzpiaci alapok és a származtatott alapok, ezeken belül pedig további alkategóriák léteznek — például a kötvényalapokat futamidő szerint rövid és hosszú kötvényalapokra bontják. A kategória tehát nem az alap neve vagy marketingszövege, hanem a tényleges portfólió-összetétel alapján dől el. Ez azért fontos, mert az alapok elnevezése önmagában megtévesztő lehet: egy "kiegyensúlyozott" vagy "stratégia" nevű alap valójában bármi lehet, a BAMOSZ-kategória viszont mindig a mögöttes eszközökre utal.
Hogyan működik?
Amikor egy alapkezelő új alapot indít, a portfóliójának tervezett összetétele alapján BAMOSZ-kategóriába sorolja be azt, majd ezt a besorolást a szövetség felügyeli és szükség esetén korrigálja. A kategorizálás alapja jellemzően az, hogy a portfólió mekkora hányada esik egy adott eszközosztályba: egy alap csak akkor kerülhet "tiszta" részvénykategóriába, ha a vagyonának túlnyomó része ténylegesen részvényekben van, nem csak papíron nevezi magát annak. Ez a rendszer teszi lehetővé az "alma az almával" összehasonlítást: egy kötvényalap hozamát csak más kötvényalapokéval érdemes mérni, hiszen eltérő kockázati szinten mozognak. Az AlfaGPT Alapszűrője is erre a kategóriarendre épít: amikor kategória szerint szűrsz vagy rendezel, valójában a BAMOSZ besorolását használod a háttérben.
Mire figyelj?
A kategórián belül is jelentős szórás lehet: két hosszú kötvényalap durációja és így kamatlábkockázata is eltérhet, holott mindkettő ugyanabba a BAMOSZ-kategóriába tartozik. A kategória tehát kiindulópont, nem végső ítélet — mindig érdemes megnézni az adott alap tényleges portfólióját és SRRI kockázati besorolását is. Az is előfordulhat, hogy egy alap portfóliója idővel elmozdul, és a besorolása később módosul — ilyenkor a történelmi hozamadatok összehasonlítása félrevezető lehet, ha nem veszed figyelembe, hogy az alap korábban más eszközosztályban mozgott. Végül: a kategórián belüli rangsor legjobb helyezettje nem feltétlenül a legjobb választás számodra, ha a saját kockázattűrő képességed és befektetési időtávod nem illik az adott eszközosztályhoz.
Példa
Tegyük fel, hogy három alapot hasonlítasz össze: az "Alfa Prémium Stratégia" alapot, amely 90%-ban államkötvényeket tart, a "Béta Dinamikus" alapot, amely 80%-ban részvényekben van, és a "Gamma Kiegyensúlyozott" alapot, amely 50-50%-ban oszlik meg kötvény és részvény között. A nevek alapján nehéz lenne megmondani, melyik mibe fektet — a BAMOSZ-kategória viszont egyértelművé teszi: Alfa a kötvényalap-kategóriába kerül, Béta a részvényalap-kategóriába, Gamma pedig a vegyes alapok közé. Ha az elmúlt évben Alfa 6%-ot, Béta 15%-ot, Gamma pedig 10%-ot hozott, ez önmagában nem jelenti azt, hogy Béta volt a "legjobb" — hiszen jóval kockázatosabb kategóriában versenyzett. A helyes összehasonlítás az, ha Alfát a többi kötvényalap átlagával, Bétát a többi részvényalap átlagával veted össze.
Gyakori kérdések
Az alap neve és a BAMOSZ-kategóriája mindig egyezik? Nem szükségszerűen — a névválasztás marketingdöntés, a kategória viszont a tényleges portfólió-összetételen alapul, ezért mindig a kategóriát nézd, ha összehasonlítasz.
Változhat egy alap kategóriája? Igen, ha a portfóliója tartósan eltolódik egy másik eszközosztály felé, a besorolás módosulhat.
Hol látom egy konkrét alap BAMOSZ-kategóriáját? A legtöbb hazai fund-adatlap és szűrő — így az AlfaGPT Alapszűrője is — feltünteti a kategóriát, és lehetővé teszi a kategórián belüli szűrést és rendezést.