Mit jelent?
Amikor egy részvénytársaságot alapítanak, az alapítók meghatározzák, hány darab részvényt bocsátanak ki, és mekkora azok névleges értéke (más néven névértéke). Az alaptőke ennek a két számnak a szorzata: ha egy társaság 100 ezer darab, egyenként 1000 forint névértékű részvényt bocsát ki, az alaptőkéje 100 millió forint. Magyarországon a törvény minimum alaptőkét ír elő a zártkörű és a nyilvánosan működő részvénytársaságok számára is, ez az összeg jogszabályváltozás esetén módosulhat, ezért a mindenkori hatályos szabályt érdemes ellenőrizni.
Miért fontos?
Az alaptőke nem azonos a vállalat teljes vagyonával vagy piaci értékével – az csak egy jogi, könyvelési kategória, ami a cégjegyzékben és a mérleg saját tőke részében szerepel. A valós gazdasági érték ennél jóval eltérhet: egy sikeres, növekvő cég piaci kapitalizációja messze meghaladhatja az alaptőkéjét, míg egy veszteséges társaságnál a felhalmozott veszteség akár az alaptőke alá is viheti a saját tőkét, ami törvényi beavatkozást (tőkeemelést vagy -leszállítást) tehet szükségessé. Az alaptőke védelme azért fontos a hitelezők és a befektetők számára, mert egyfajta biztosítékot jelent: a törvény korlátozza, hogy a társaság ezt az összeget osztalékként kifizesse a tulajdonosoknak.
Alaptőke-emelés és -leszállítás
Az alaptőke nem statikus: a közgyűlés dönthet emelésről (például új részvények kibocsátásával, tőkebevonás céljából) vagy leszállításról (például felhalmozott veszteség rendezésére, vagy ha a társaság feleslegesnek ítéli a magas tőkeszintet). Mindkét lépés a cégjegyzékben is átvezetésre kerül, és befolyásolhatja a meglévő részvényesek tulajdoni hányadát, ezért ezek a döntések szigorú, törvényben meghatározott eljárási szabályokhoz kötöttek.