Mit jelent?
A veszteségrealizálás adóoptimalizálási céllal (angolul tax-loss harvesting) azt a stratégiát jelenti, amikor egy befektető tudatosan elad egy veszteségben lévő pozíciót, hogy a realizált veszteséget beszámíthassa más, nyereséges ügyletek adóalapjába. A magyar szja-szabályok szerint bizonyos befektetési jövedelmeknél (jellemzően az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek körében) lehetőség van arra, hogy egy adott évben elszenvedett veszteség csökkentse az ugyanabban a körben elért nyereség utáni adóalapot — ez az adóveszteség-elszámolás elve.
Példa
Tegyük fel, hogy egy befektető egy évben 800 000 forint nyereséget ért el az egyik részvénypozícióján, miközben egy másik befektetése 300 000 forintos veszteségben áll, és a befektető úgy dönt, hogy ezt véglegesen lezárja is. Ha mindkét ügylet ugyanabba az adózási körbe tartozik, a 300 000 forintos veszteség csökkentheti a 800 000 forintos nyereség adóalapját, így a befektető ténylegesen csak 500 000 forint után fizet adót. Ez a szám csak illusztráció — a pontos szabályok és feltételek a mindenkori jogszabályoktól függenek.
Mire figyelj?
A veszteségrealizálás nem lehet öncélú: nem éri meg egy egyébként hosszú távon ígéretes befektetést csak adózási okokból eladni, majd hasonló pozícióba visszaszállni, ha ez extra költséggel vagy kockázattal jár. Fontos az is, hogy a veszteség és a nyereség ugyanabba az adózási kategóriába essen (pl. mindkettő ellenőrzött tőkepiaci ügylet legyen), különben nem feltétlenül számíthatók be egymással szemben. Mivel a szabályok időről időre változhatnak, egy konkrét helyzetben mindig érdemes a mindenkori hatályos szja-szabályokat, szükség esetén szakértőt is bevonva ellenőrizni. Ez a stratégia szorosan kapcsolódik a tágabb adóoptimalizáláshoz is.