Mit jelent?
A REIT egy olyan tőzsdén jegyzett vagy jegyzésre szánt társasági forma, amely ingatlanokba fektet és bérbeadásból, illetve ingatlaneladásból szerez bevételt. Sok országban, így Magyarországon is (itt SZIT, azaz Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaság néven fut), a jogszabály azért ad társasági adó szempontjából kedvezményes elbírálást ennek a formának, mert cserébe előírja: a társaság adóalapjának jelentős, törvényben rögzített hányadát kötelezően ki kell fizetnie osztalékként a részvényeseknek. Az elképzelés az, hogy a REIT ne halmozzon fel visszatartott nyereséget, hanem folyamatosan juttassa vissza a hozamot a befektetőkhöz – cserébe a társaság szintjén nem, vagy csak korlátozottan adózik a nyereség.
Miért fontos?
A kötelező osztalékfizetés miatt a REIT-ek jellemzően magas és viszonylag kiszámítható osztalékhozamú befektetésnek számítanak, ami sokak számára vonzóvá teszi őket rendszeres jövedelem forrásaként. Ugyanakkor ennek ára is van: mivel a nyereség nagy részét ki kell fizetni, a társaságnak kevesebb saját forrása marad új fejlesztésekre, ezért a növekedéshez gyakran új tőkét kell bevonnia (kötvénykibocsátással vagy új részvények eladásával). Ez azt jelenti, hogy egy REIT árfolyama és osztaléka is érzékenyebb lehet a kamatkörnyezetre: magasabb kamatok mellett a hitelfelvétel drágább, és a befektetők is versengő, kockázatmentesebb hozamokat találhatnak máshol.
Mire figyelj?
Az pontos kötelező kifizetési arány és a rá vonatkozó adószabályok országonként és időben is változhatnak, Magyarországon is a mindenkori törvényi előírások az irányadók, ezért ha egy adott SZIT vagy külföldi REIT osztalékpolitikáját nézed, mindig az aktuális, hivatalos tájékoztatót érdemes ellenőrizni. Fontos az is, hogy a magas osztalékhozam önmagában nem jelent alacsony kockázatot – érdemes megnézni az adott REIT eladósodottságát, portfóliójának ágazati összetételét (iroda, lakó, logisztika, kereskedelmi) és azt, hogy az osztalékot a működési cash flow-ból, nem pedig eszközértékesítésből fedezi-e.