Mit jelent?
Az osztalékhozamot úgy számolod ki, hogy az elmúlt 12 hónap során fizetett osztalékot elosztod a részvény jelenlegi árfolyamával, majd szorzod százzal. Ha egy részvény árfolyama 5000 forint, és évente 200 forint osztalékot fizet, az osztalékhozam 4 százalék. Ez a mutató kifejezetten az osztalékból származó pénzáramlásra fókuszál, és nem tartalmazza az árfolyam-változásból (tőkenyereségből) eredő hozamot – a teljes hozamhoz a kettőt össze kell adni.
Miért fontos?
A befektetők egy része kifejezetten olyan részvényeket vagy alapokat keres, amelyek stabil, rendszeres pénzkiáramlást biztosítanak – például nyugdíjas korban, amikor a befektető rendszeres jövedelemre vágyik a portfóliójából. Az osztalékhozam ilyenkor a kötvényhozamokhoz hasonló, összehasonlítható mérőszám. Fontos azonban, hogy magas osztalékhozam önmagában nem garancia semmire: gyakran azért magas egy részvény osztalékhozama, mert az árfolyama esett, miközben a piac kételkedik abban, hogy a vállalat fenn tudja tartani a jelenlegi osztalékszintet.
Mire figyelj?
Nézd meg az osztalékfizetés stabilitását és a kifizetési rátát (mekkora hányadát fizeti ki a vállalat a nyereségének) – ha ez tartósan 100 százalék fölött van, a vállalat a tartalékaiból vagy hitelből fizet osztalékot, ami nem fenntartható hosszú távon. Hazai befektetőként azt is érdemes tudni, hogy az osztalékjövedelem Magyarországon jellemzően szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó alá esik, a mindenkori szabályok szerint – ezek időről időre változhatnak, ezért érdemes friss forrásból tájékozódni az aktuális kulcsokról. Osztalékfizető alapoknál az Alapszűrőben tudod összevetni a hasonló stratégiákat.