Mit jelent?
A másodlagos piac az értékpapírok "utóélete". Miután egy részvény vagy kötvény túljutott az elsődleges piaci kibocsátáson, a további adásvételek már itt zajlanak - jellemzően a tőzsdén, de tőzsdén kívüli (OTC) formában is. A kibocsátó cég ilyenkor nem kap és nem is veszít pénzt: a vételár a két kereskedő fél - eladó és vevő - között cserél gazdát.
A Budapesti Értéktőzsde napi forgalma jellemzően másodlagos piaci kereskedés: amikor megveszel egy OTP-részvényt, azt egy másik befektetőtől veszed meg egy tőzsdei ügylet keretében, nem magától az OTP-től. Ugyanez igaz a legtöbb állampapír másodlagos kereskedésére is: az Államkincstárnál vagy egy befektetési szolgáltatónál eladott, korábban megvásárolt magyar állampapír szintén másodlagos piaci tranzakció.
Miért fontos?
A másodlagos piac adja a likviditást: enélkül egy értékpapír tulajdonosa csak a lejáratig (kötvénynél) vagy a cég esetleges kivásárlásáig ülhetne az eszközén. A folyamatos kereskedés teremti meg azt az árat is, amit a piac az adott pillanatban valós értéknek gondol - ez az árfolyam, ami a befektetési alapok nettó eszközértékének (NAV) kiszámításához is szükséges. Minél aktívabb és szélesebb egy másodlagos piac, annál könnyebb gyorsan, kedvező áron ki- vagy beszállni egy pozícióból.