Mit jelent?
A teljes fogyasztói árindexet sok olyan tétel is mozgatja, amelynek ára rövid távon nagyot ugorhat egy-egy időjárási sokk, aratási kiesés vagy nemzetközi olajár-mozgás miatt, majd ugyanolyan gyorsan vissza is eshet. A maginfláció ezeket a legvolatilisebb tételeket - jellemzően a nyers élelmiszereket és az energiát - kihagyja a számításból, így egy simább, kevésbé kilengő görbét ad, ami jobban tükrözi a gazdaság mélyebb, tartós áremelkedési trendjét.
Miért fontos?
A jegybankok gyakran a maginflációra figyelnek jobban, amikor a monetáris politikájukat alakítják, mert a teljes CPI-t érő átmeneti sokkokra (például egy egyszeri energiaár-ugrásra) nem érdemes kamatemeléssel reagálni, hiszen az a hatás magától is elmúlik. Ha viszont a maginfláció is tartósan magas, az azt jelzi, hogy az árnyomás szélesebb körű és mélyebben beépült a gazdaságba - ez már erősebb jelzés a jegybanki kamatdöntés számára.
Mire figyelj?
Ha a hírekben a teljes CPI és a maginfláció adata jelentősen eltér egymástól, érdemes megnézni, mi okozza a különbséget - ez sokat elárul arról, hogy átmeneti vagy tartós inflációs nyomásról van-e szó. Befektetőként a maginfláció trendje jobb támpontot ad a jövőbeli kamatpálya irányához, mint egy-egy havi CPI-meglepetés.