Mit jelent?
A kivezetés (angolul delisting) az a folyamat, amelynek végén egy vállalat részvénye megszűnik hivatalosan kereskedhető lenni egy adott tőzsdén, például a Budapesti Értéktőzsdén. Ez az ellentéte a tőzsdei bevezetésnek: míg a bevezetés a részvényt bejuttatja a nyilvános kereskedésbe, a kivezetés kihúzza onnan.
Kivezetésre több okból is sor kerülhet. A leggyakoribb, hogy egy nagyobb tulajdonos vagy külső befektető felvásárolja a cég szinte teljes részvényállományát (nyilvános vételi ajánlat, más néven takeover útján), és a fennmaradó kisrészvényeseket is kifizetve privatizálja a vállalatot. Előfordul, hogy a cég önként dönt úgy, hogy már nem éri meg neki a tőzsdei jelenléttel járó jelentési kötelezettségek és költségek fenntartása. A harmadik eset a kényszerű kivezetés: ha a vállalat súlyosan megsérti a tőzsdei szabályokat, tartósan nem teljesíti a jelentési kötelezettségeit, vagy fizetésképtelenné válik, a tőzsde vagy a felügyelet dönthet a kizárásáról.
Mire figyelj?
Ha egy részvényt kivezetnek, a befektetőnek jellemzően lehetősége van eladni a papírját a kivezetést kezdeményező félnek (vételi ajánlat keretében), méghozzá törvényben meghatározott, méltányos áron. Ez a legkisebb kockázatú kimenetel. Ennél rosszabb, ha valaki a vételi ajánlati időszak lezárása után marad bent a részvényben: ilyenkor a papír a jövőben már nem lesz szabadon adható-vehető a tőzsdén, csak esetleg tőzsdén kívüli (OTC) ügyletben, ami sokkal nehézkesebb és kevésbé átlátható.
Ha kényszerű kivezetésről van szó – például mert a cég csődbe megy vagy súlyos szabálysértést követett el –, a befektető pénze komoly kockázatnak van kitéve, hiszen a részvény likviditása gyakorlatilag megszűnik, és az árazás is bizonytalanná válik. Ezért érdemes minden kivezetéssel kapcsolatos tőzsdei közleményt (BÉT, MNB) alaposan elolvasni, és időben dönteni arról, élsz-e a felkínált vételi ajánlattal.