Szótár / Szabályozás és intézmények
Szabályozás és intézmények

KELER

A KELER (Központi Elszámolóház és Értéktár) az a magyar intézmény, amely a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír-ügyletek hátterében biztosítja, hogy a pénz és az értékpapír valóban gazdát cseréljen, és nyilvántartja, kié éppen egy adott értékpapír.

Mit jelent?

Amikor részvényt vagy kötvényt veszel a Budapesti Értéktőzsdén, a tranzakció mögött két dolognak kell megtörténnie: a vevőnek ki kell fizetnie a pénzt, az eladónak pedig át kell adnia az értékpapírt – méghozzá egyszerre, biztonságosan, anélkül hogy bármelyik fél kimaradna a saját részéből. Ezt a folyamatot végzi a KELER, mint Magyarország központi elszámolóháza és központi értéktára. Az elszámolóházi szerep azt jelenti, hogy a KELER a vevő és az eladó közé állva garantálja az ügylet teljesítését; az értéktári szerep pedig azt, hogy nyilvántartja, kinek mennyi és milyen értékpapírja van – ez a nyilvántartás az alapja annak, hogy a te letétkezelődnél vagy brókerednél szereplő állomány valóban a tiéd.

Miért fontos?

A KELER nélkül a magyar tőkepiac napi működése elképzelhetetlen lenne: minden tőzsdei kötés, sok tőzsdén kívüli (OTC) ügylet, valamint az állampapírok és befektetési jegyek nyilvántartásának egy jelentős része is rajta keresztül fut. A befektető szempontjából a KELER egyfajta láthatatlan, de nélkülözhetetlen biztonsági háló: az ő működése biztosítja, hogy a vásárolt értékpapír valóban és igazolhatóan a tulajdonodba kerüljön, és ne fordulhasson elő, hogy fizetsz, de nem kapod meg a papírt (vagy fordítva).

Mire figyelj?

A hétköznapi befektető közvetlenül ritkán találkozik a KELER-rel – a brókered vagy bankod a közvetítő, ő tartja a kapcsolatot az elszámolóházzal. Ha viszont valaha bizonytalan vagy afelől, hogy egy adott értékpapírod valóban a te neveden vagy a tiéd javára van-e nyilvántartva, a KELER (vagy az általa vezetett lánc) az a végső referenciapont, ahonnan ez visszakövethető.

Kapcsolódó fogalmak