Mit jelent?
Egy magyar részvénytársaság három szint mentén épül fel: a tulajdonosok (a közgyűlés), az operatív vezetés (igazgatóság) és egy ellenőrző testület (a felügyelőbizottság). Az igazgatóság tagjait - jellemzően három-tizenegy főt - a közgyűlés választja meg meghatározott, általában néhány éves időtartamra. Ők hozzák meg az üzletvitellel kapcsolatos érdemi döntéseket: jóváhagyják a stratégiát, kinevezik a vezérigazgatót és a felső vezetést, aláírják a jelentősebb szerződéseket, és felelnek azért, hogy a cég betartsa a jogszabályokat. Az igazgatóság testületként dönt, tagjai egyénileg is felelősséggel tartoznak a gondos, jóhiszemű eljárásért.
Hogyan működik a gyakorlatban?
Tőzsdei cégeknél az igazgatóság rendszeresen, jellemzően havonta vagy negyedévente ülésezik, és az éves beszámoló elkészítése előtt kulcsszerepet játszik. Sok esetben az elnök-vezérigazgatói pozíció összevonva működik, ami koncentrálja a döntési jogkört, de csökkentheti a belső kontrollt - ezért a jó vállalatirányítási (corporate governance) ajánlások gyakran javasolják a szétválasztást vagy legalább egy erős, független felügyelőbizottság meglétét. Az igazgatóság tagjainak névsora, szakmai háttere és esetleges összefonódásai (például más cégekben betöltött tisztségek) nyilvánosak, és a tőzsdei jelentésekben, illetve a cég honlapján is megtalálhatók.
Miért fontos a befektetőnek?
Amikor egy részvényt mérlegelsz, nem csak a számokat érdemes nézni, hanem azt is, kik vezetik a céget. Egy tapasztalt, az iparágban elismert igazgatóság csökkenti annak kockázatát, hogy a vállalat rosszul allokálja a tőkéjét vagy figyelmen kívül hagyja a kisrészvényesek érdekeit. Érdemes megnézni az igazgatósági tagok korábbi pályafutását, azt, hogy van-e köztük a főrészvényestől független tag, és hogy a javadalmazásuk mennyire igazodik a cég hosszú távú teljesítményéhez, nem csak a rövid távú árfolyamhoz.