Mit jelent?
Magyarországon a törvényes vagyonjogi rendszer alapesetben a házastársi közös vagyon elvén nyugszik: amit a felek a házasság fennállása alatt közösen vagy külön-külön szereznek, az főszabály szerint mindkettőjüket egyenlő arányban illeti meg. Ez befektetésekre is vonatkozik – ha a házasság alatt vásárolsz befektetési jegyeket, részvényeket vagy nyitsz megtakarítási számlát, az elviekben közös vagyonnak minősül, még akkor is, ha csak az egyik fél nevén fut a számla. Kivételt képez a különvagyon: amit valamelyik fél a házasságkötés előtt szerzett, vagy amit ajándékba vagy örökségbe kapott, az alapesetben megmarad az ő különvagyonának, még akkor is, ha a házasság alatt kapta.
Hogyan lehet eltérni a törvényes rendszertől?
A házastársak házassági vagyonjogi szerződésben eltérhetnek a törvényes vagyonjogi rendszertől. Ebben rögzíthetik például, hogy egy adott befektetési portfólió kifejezetten az egyik fél különvagyona marad, vagy hogy a közös befektetésekből származó hozamokat milyen arányban osztják meg. Ez különösen fontos lehet, ha az egyik fél jelentős, még a házasság előtt felhalmozott vagyonnal – például egy nagyobb értékpapír-portfólióval – lép a házasságba, és szeretné egyértelműen elkülöníteni azt a házasság alatt közösen épített befektetésektől. A szerződés megkötéséhez érdemes ügyvédet vagy közjegyzőt bevonni, mivel formai követelmények vonatkoznak rá.
Mire figyelj?
Befektetési szempontból érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy közös értékpapírszámla használata és a vagyonjogi státusz két külön kérdés: az, hogy egy számla kinek a nevén fut, nem feltétlenül azonos azzal, hogy a jog szerint kié a vagyon. Válás esetén a befektetések megosztása – lásd válás és a közös befektetések megosztása – jelentősen egyszerűbb, ha a felek már a házasság alatt is átláthatóan, dokumentáltan kezelték a befektetéseiket. Mivel a vagyonjogi szabályok részletei és a szerződéskötés formai előírásai időről időre változhatnak, konkrét helyzetben mindig érdemes friss, szakértői tájékoztatást kérni.