Mit jelent?
Repóügyletnél az egyik fél értékpapírt ad el azzal a kötelezettséggel, hogy egy megbeszélt későbbi napon, egy előre rögzített, valamivel magasabb áron visszavásárolja azt. A vevő oldaláról nézve ugyanez az ügylet fordított repó: ő adja a pénzt, cserébe kapja fedezetül az értékpapírt, és vállalja, hogy a lejáratkor visszaadja azt az eredeti tulajdonosnak a megállapodott áron. A két elnevezés tehát ugyanannak az ügyletnek a két oldalát írja le - attól függ, melyik szereplő szemszögéből nézed. A vételi és visszaeladási ár közötti különbség adja a fordított repó hozamát, ami gyakorlatilag egy rövid lejáratú, fedezett hitelnyújtás kamata.
Hogyan működik a gyakorlatban?
Fordított repót jellemzően bankok, befektetési alapok és a jegybank köt. Amikor a Magyar Nemzeti Bank fordított repó tendert hirdet, valójában pénzt von ki a bankrendszerből: a bankok állampapírt adnak fedezetül, cserébe rövid időre elhelyezhetik a szabad forintjukat a jegybanknál, kamatot kapva érte. Ez az egyik legfontosabb eszköz, amivel a jegybank szabályozza a bankközi kamatszintet és a piaci likviditást. Vállalati és alapkezelői szinten a fordított repó egyszerűen egy biztonságos, rövid távú befektetési forma: az átmenetileg szabad pénzt nem hagyják kamatmentesen heverni, hanem néhány napra vagy hétre kölcsönadják, magas minőségű állampapír fedezete mellett. Mivel a fedezet értékpapír, a hitelező kockázata jóval alacsonyabb, mintha fedezetlenül adna kölcsön.
Miért fontos?
A fordított repó a pénzpiaci alapok és a bankok napi likviditáskezelésének egyik alappillére. A magyar háztartás számára ez a fogalom ritkán jelenik meg közvetlenül, de közvetve igen: a pénzpiaci befektetési alapok portfóliójában gyakran találsz repó- és fordított repóügyleteket, mert ezek biztonságos, likvid eszközök, amelyekkel az alapkezelő rövid távon parkoltatja a pénzt hozamtermelés céljából. Ha egy alap tájékoztatójában vagy portfóliójelentésében repóügyletekkel találkozol, érdemes tudni, hogy ezek jellemzően alacsony kockázatú, rövid futamidejű tételek, nem spekulatív pozíciók.