Mit jelent?
A nagyobb tőzsdei vállalatokat jellemzően több befektetési bank vagy brókercég elemzője is folyamatosan követi. Mindegyikük kiadja a saját véleményét: egy célárfolyamot, egy ajánlási kategóriát (lásd: részvényajánlások), és gyakran nyereség-előrejelzéseket is. Az elemzői konszenzus ezeknek az egyéni véleményeknek az összesítése – tipikusan az átlaga vagy mediánja –, amit adatszolgáltatók (pl. Bloomberg, Refinitiv) gyűjtenek és publikálnak. Ha egy részvényt 15 elemző követ, és átlagos célárfolyamuk 20 százalékkal a jelenlegi árfolyam felett van, azt mondjuk, a konszenzus szerint van még tér felfelé.
Miért fontos?
A konszenzus egyfajta gyűjtőlencseként működik: kiszűri az egyedi elemzők véleményének szélsőségeit, és egy piaci átlagvéleményt ad. A befektetők gyakran a tényleges eredményeket is a konszenzushoz mérik – ha egy vállalat a vártnál (a konszenzusnál) jobb vagy rosszabb negyedéves eredményt közöl, az önmagában is árfolyammozgást válthat ki, függetlenül attól, hogy az eredmény abszolút értékben jó volt-e.
Mire figyelj?
A konszenzus nem jóslat, hanem vélemények átlaga – az elemzők gyakran tévednek, és hajlamosak egymást követni ("nyájhatás"), ezért a konszenzus időnként lassan reagál a valós változásokra. Emellett érdemes tudni, hogy a legtöbb elemzőt befektetési bankok fizetik, amelyeknek üzleti kapcsolatuk lehet az elemzett vállalattal, ami torzíthatja az objektivitást. A konszenzust ezért inkább kiindulópontnak érdemes tekinteni, nem végső döntési alapnak.