Mit jelent?
A tőzsdei szabályozás alapelve, hogy minden befektető azonos, nyilvánosan elérhető információ alapján hozzon döntést. A bennfentes kereskedelem ezt az elvet sérti: ha egy vállalat vezetője előre tudja, hogy a cég negyedéves eredménye a vártnál sokkal jobb vagy rosszabb lesz, és ez alapján – a hivatalos gyorsjelentés megjelenése előtt – vesz vagy elad részvényt, jogosulatlan előnyhöz jut a piac többi szereplőjével szemben.
Bennfentesnek számíthat a cég vezetője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, tanácsadója, sőt akár az is, akinek egy bennfentes elárulja az információt ("tippadás"), és ő ez alapján kereskedik. A magyar és uniós szabályozás (a piaci visszaélésekről szóló EU-rendelet, MAR) ezt súlyos jogsértésnek, egyes esetekben bűncselekménynek tekinti.
Miért fontos?
A bennfentes kereskedelem aláássa a piacba vetett bizalmat: ha a befektetők úgy érzik, hogy a "beavatottak" mindig előnyben vannak, kevésbé lesznek hajlandók tőkét fektetni a tőzsdére, ami hosszú távon a vállalatok forráshoz jutását és a teljes gazdaságot is hátráltatja. Ezért minden fejlett tőkepiacon – így Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelete alatt – szigorú tilalom és felderítési mechanizmus él ellene.
A gyanús ügyleteket a tőzsdék és brókercégek automatikus rendszerekkel figyelik: szokatlan, nagy volumenű kereskedést egy fontos bejelentés (pl. felvásárlás, gyorsjelentés) előtt kivizsgálják.
Mire figyelj?
Ha egy tőzsdei cégnél dolgozol, vagy más módon (pl. tanácsadóként, ügyvédként) hozzáférsz nem nyilvános, árfolyambefolyásoló információhoz, ne köss ügyletet az érintett papírral, és ne is oszd meg az információt olyannal, aki kereskedhet vele. A vállalatvezetők és más bennfentesnek minősülő személyek ügyleteit egyébként külön nyilvántartás és bejelentési kötelezettség kíséri, hogy a piac utólag is átlátható maradjon.