Mit jelent?
Az állampapír esetében a magyar állam a kötelezett: amikor állampapírt vásárolsz, valójában az államnak adsz kölcsön, cserébe kamatot fizet. A bankbetét esetében a kereskedelmi bank a kötelezett — a nálad lévő pénzt helyezed el a banknál, ami kamatot fizet, és a betétet (jellemzően bizonyos összeghatárig) az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja.
A két termék hozama eltérő piaci logika szerint alakul: az állampapírok kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) hirdeti meg és időről időre módosítja, a bankbetétek kamatát pedig az egyes bankok saját üzletpolitikájuk és a piaci kamatkörnyezet alapján határozzák meg. Mindkettő szorosan követi a jegybanki kamatdöntéseket, de nem feltétlenül egyszerre és egyforma mértékben.
Mire figyelj?
A hozam mellett legalább ennyire fontos a likviditás: egy bankbetétet jellemzően bármikor feltörhetsz (esetleg kamatveszteség árán), míg egyes állampapír-típusoknál a lejárat előtti visszaváltásnak szintén lehetnek feltételei és költségei. Az adózás is eltérő lehet: a mindenkori szabályok szerint az állampapírok kamatjövedelme és a bankbetét kamatjövedelme más-más adóterhelés alá eshet, ez időről időre változhat, ezért érdemes az aktuális szabályokat ellenőrizni.
A biztonság oldaláról az állampapírt az állam fizetőképessége, a bankbetétet a bank fizetőképessége (és az OBA-garancia, egy meghatározott összeghatárig) fedezi — a kettő elméletileg eltérő, de a gyakorlatban Magyarországon mindkettő alacsony kockázatúnak számít.
Példa
Tegyük fel, hogy 1 000 000 forintod van megtakarításra. Ha egy állampapír évi 6%-os kamatot kínál, egy év alatt 60 000 forint kamatot termel (adózás előtt). Ha egy bankbetét évi 4%-ot ad, ugyanennyi idő alatt 40 000 forintot hoz. A különbség jelentősnek tűnhet, de a döntésnél a kamat mellett a hozzáférhetőséget, a futamidőt és a mindenkori adószabályokat is érdemes mérlegelni — a fenti számok kizárólag szemléltető, fiktív példák, nem aktuális piaci adatok.