Mit jelent?
Amikor állampapírt (például Magyar Állampapír Pluszt vagy kincstárjegyet) vásárolsz, alapesetben a futamidő végéig tartod, és akkor kapod vissza a névértéket plusz a kamatot. Ha azonban a pénzedre a lejárat előtt van szükséged, két út közül választhatsz: a legtöbb lakossági állampapírt a Magyar Államkincstár visszaváltja tőled egy előre meghatározott, jellemzően kedvezőtlenebb áron (visszaváltási árfolyamon), vagy — ha a papír erre alkalmas — eladhatod a másodpiacon, vagyis a tőzsdén vagy egy forgalmazón keresztül más befektetőnek.
A másodpiaci eladás lényege, hogy nem az államnak adod vissza a papírt, hanem egy másik piaci szereplőnek, az aktuális piaci árfolyamon. Ez az árfolyam a kamatkörnyezet változásától függően lehet magasabb vagy alacsonabb, mint amennyit a Kincstártól kapnál visszaváltáskor.
Mire figyelj?
A másodpiaci eladás ára nem fix: ha időközben emelkedtek a piaci kamatok, a régebben, alacsonyabb kamatozással kibocsátott állampapírod árfolyama eshet, tehát veszteséggel adhatod el. Fordított esetben, kamatcsökkenéskor a papír árfolyama emelkedhet, és akár nyereséggel is túladhatsz rajta a lejárat előtt.
Fontos, hogy nem minden lakossági állampapír forgalmaz a másodpiacon aktívan — egyeseknél a Kincstár közvetlen visszaváltása az egyetlen reális kilépési út, míg másoknál (jellemzően a Budapesti Értéktőzsdén is jegyzett sorozatoknál) valódi másodpiaci kereskedés zajlik. A lakossági állampapír-forgalmazóknál érdemes rákérdezni, hogy az adott sorozatot hogyan és milyen költséggel tudod eladni lejárat előtt.
Érdemes összevetni a két lehetőséget: a Kincstári visszaváltásnál gyakran kamatveszteséggel (kamatbüntetéssel) kell számolnod, a másodpiaci eladásnál pedig a mindenkori árfolyamkockázattal és esetleges tranzakciós költséggel. A döntés előtt mindig nézd meg mindkét út aktuális feltételeit, mert ezek időről időre változhatnak.