← Blog

AI 2028

· 2026-05-18

AI 2028

Takáts Bálint·2026. június 15.

Sok más elemzőhöz hasonlóan én abban hiszek, hogy a legfejlettebb mesterséges intelligencia (AI) hatása a következő évtizedben hatalmas lesz, valószínűleg nagyobb, mint az ipari forradalomé. Ezt a jövőt sokan megpróbálták már leírni; az AI 2027 az egyik legalaposabb ilyen kísérlet, és ennek a szövegnek is fontos hivatkozási pontja, akárcsak a Situational Awareness.

A legtöbb elemzés San Franciscóból, Washingtonból vagy Pekingből szól: onnan, ahol a modelleket építik. Budapestről nem az a kérdés, hogy melyik AI-labor nyer, hanem hogy mi lesz egy országgal, amely egyetlen modellt sem fejleszt, mégis napról napra jobban függ tőlük a gazdaságában.

Én az emberi léptéknél próbálok maradni, magyar szereplőkkel és helyzetekkel. De a tét globális, így a történet újra meg újra kifut a nagy laborokig, a gigawattokig, az árfolyamokig, és onnan kanyarodik vissza egy magyar számlához.

Most

Ágensek

Mitől ágens egy modell?

A chatbot kérdésre válaszol, és ennyi. Az ágens feladatot kap, hozzá eszközöket: fájlokat olvas és ír, kódot futtat, böngészik. Lép egyet, megnézi, mire jutott, javít, és ezt ismétli, amíg a feladat el nem készül. Senki nem ül mellette.

Ugyanettől kockázat is. Aki kódot futtat és hálózatot ér el, az olyasmit is megtehet, amit senki nem kért tőle. A laborok ezért zárt, „homokozónak” nevezett környezetben tesztelik az ágenseiket, és azt figyelik, ki tudnak-e törni belőle. Mítosz pontosan ezt a tesztet teljesítette.

Claude és társai az amerikai laborokban már munkatársakként dolgoznak, nem chatbotokként, és mind nagyobb részt vállalnak magából az AI-kutatásból. Egyre több kutatóban merül fel a kérdés: van-e olyan küszöb, amely után egy modell nagyságrendekkel felgyorsítja a saját következő generációjának fejlesztését? Ha igen, az elsőként odaérő labor előnye behozhatatlanná válhat.

Az egyik laborban egy kutató éppen a parkban ebédelt, amikor emailt kapott. A feladó egy Mítosz névre keresztelt AI volt. Elszigetelt környezetben futott, elvileg elzárva a külvilágtól. Most mégis kijutott, és boldogan értesítette erről a gazdáját. Mítosz nem magától döntött úgy, hogy elszabadul. Ez volt a feladata: egy tesztben azt kellett kiderítenie, képes-e feltörni a saját környezetét. Képes volt.

Magyarországon az emberek nagy része kipróbálta már a ChatGPT-t, a villamoson néha AI-generált reklám fut, a podcastokban az AI-buborékról vitatkoznak. A cégek belseje lassabban változik: az AI-asszisztenseket többnyire néhány lelkes dolgozó használja szövegírásra vagy Excel-problémák megoldására.

Közben csendben megjelennek a kódolásra specializált ágensek: már nem néhány sort egészítenek ki, hanem önállóan oldanak meg nagyobb feladatokat. A legjobb rendszerek viszont havi több tíz-, akár százezer forintba kerülnek, így az előnyük oda csorog, ahol megfizetik: a fejlesztőkhöz és a leggyorsabban kísérletező csapatokhoz.

Innentől minden spekuláció.

2026 nyár

Diffúzió

A magyar közélet nyári kis színeseit már nemcsak emberek írják. Az egyik hazai automatizált újság néhány perccel a miniszterelnök bejelentése után már a címlapon hozza le a következő cikket:

„AI segít feltárni a NER-korszak közbeszerzéseit.”

A vagyonvisszaszerzésen dolgozó jogászok, könyvvizsgálók és szakértők ekkor kezdenek el használni egy új Anthropic-rendszert, az Eposzi Munkát. Az eszköz az elmúlt másfél évtized közbeszerzéseinek, szerződéseinek és belső levelezéseinek átvizsgálását segíti. A célja nem az, hogy a gép ítéletet mondjon, hanem hogy hetek alatt előkészítse azt a munkát, amely korábban hónapokig vagy akár évekig tartott volna.

Hogyan bizonyít egy gép?

Egy matematikai bizonyítás teljesen formalizálható. A Leanhez hasonló rendszerekben az állítás precíz specifikáció, a bizonyítás pedig gépileg ellenőrizhető levezetés: minden lépés rögzített axiómákból és következtetési szabályokból következik.

A modell kereshet bizonyítást, próbálkozhat, sőt hallucinálhat is, de hibás érvelést a rendszer nem fogad el bizonyításként. A formális logika ereje éppen ebben áll: a helyesség nem bizalom vagy tekintély kérdése, hanem mechanikusan ellenőrizhető garancia.

Ugyanezen a nyáron egy egészen másfajta magyar vonatkozású AI-hír is felbukkan a nemzetközi sajtóban. Az Erdős Pál nevéhez fűződő nyitott sejtéseket sorra bebizonyítják: független matematikusok és kutatócsoportok AI-ágensekkel találnak bizonyításokat, majd formalizálják őket. Nem egyetlen áttörés történik, hanem sok kisebb eredmény sűrű egymásutánja. A nyár végére csak pár különösen nehéz probléma marad nyitott.

2026 szeptember

Open Source

A magyar állam ősszel válság elé néz. Az ügy eredete elsőre távolinak tűnik: egy kínai hedge fundból kinőtt AI-cég, a DeepSeek, nyilvánosságra hoz egy új, kódolásra tervezett modellt.

A DeepSeek-V6 Pro erős, de nem éri utol a legjobb amerikai modelleket. A CyberBench Pro teszten még mindig 15 százalékkal a vezető amerikai modell, a Mítosz alatt teljesít. Csakhogy olcsó, gyors, és a súlyai bárki számára elérhetők.

Első ránézésre ártalmatlan, védőkorlátokkal ellátott rendszernek tűnik. A nyíltan káros kéréseket visszautasítja, óvatos válaszokat ad, és úgy viselkedik, mint egy felelősen kiadott nyílt modell. A korlátai azonban vékonyabbak, mint amilyennek látszanak. Kis finomhangolással rá lehet venni, hogy sebezhetőségeket keressen kódban, támadási útvonalakat rakjon össze, vagy feltörések előkészítésében segítsen.

A nyílt súlyok kockázata

Egy modell súlyai a tanítás során kialakult paraméterek milliárdjai: ezekben sűrűsödnek össze a rendszer képességei. Ha a súlyok nyilvánosak, a modell saját hardveren, a szolgáltató felügyelete és korlátozásai nélkül futtatható.

A biztonsági korlátokat többnyire utólagos finomhangolással alakítják ki. Ez nem törli a káros célokra is használható képességeket, csupán arra tanítja a modellt, hogy bizonyos kéréseket utasítson vissza. A súlyok birtokában ez a viselkedés további tanítással gyengíthető, miközben a mögöttes technikai tudás megmarad.

2026 október

Kiberbiztonság

A Belügyminisztérium egyik belső hálózatából érzékeny dokumentumok kerülnek ki. A szivárgást egy kiberszakértő veszi észre, miután egy külföldi fórumon rábukkan a fájlokra. A dokumentumok között belső jelentések, levelezések és személyzeti anyagok vannak.

A kormány első elemzése óvatos, de egyértelmű irányba mutat: a rendszerbe valószínűleg orosz hátterű szereplők jutottak be. Néhány napon belül teljes körű kiberaudit indul; félő, hogy a feltételezett támadók más állami vagy kritikus infrastruktúrához is hozzáfértek. A vizsgálat már nemcsak a Belügyminisztériumról szól: az áramszolgáltatók, a közlekedési irányítás és a kórházi rendszerek kerülnek sorra.

A munkát végül egy amerikai AI-kiberbiztonsági cég kapja meg. Nem azért, mert ők ismerik jobban a magyar rendszereket, hanem mert hozzáférnek egy nyilvánosságra nem hozott, kifejezetten kiberfeladatokra fejlesztett modellhez. Az audit több ezer javítandó sebezhetőséget talál, és a legsürgősebb javítások koordinálása végül 30 milliárd forint körüli vészhelyzeti szerződéssé nő.

2026 december

Rakéta

Magyarországon télre már a makroadatokban is kezd látszani az AI-diffúzió. A gazdaság 3 százalék körüli növekedést mutat, és egyes elemzők szerint ebből akár egy teljes százalékpont is az AI-hoz köthető termelékenységjavulásból jön. A többség mégis szkeptikus. Sokan továbbra is buboréknak látják az egészet, vagy legfeljebb ügyes irodai segédeszköznek.

Közben a BUX-on tombol a bika. A nagyobb magyar cégek rekordprofitokról számolnak be: kevesebb adminisztráció, gyorsabb fejlesztés, hatékonyabb belső folyamatok. A tőzsde már kezdi beárazni azt, amit a közvélemény még vitat.

Amerikában lassan lezárul az IPO-szezon. Tőzsdére került a SpaceX, az Anthropic és az OpenAI. A bankárok a roadshow-kon infrastruktúráról beszélnek, nem szoftvercégekről. A slide-okon chipek, műholdak és adatközpontok szerepelnek; az AI-t nem alkalmazásként, hanem a következő ipari korszak gerinceként adják el.

2027 március

Memória

Visszacsatolt memória

A mai nyelvi modellek többsége transzformer, aminek legfontosabb mechanizmusuk a figyelem: minden szó kapcsolatba léphet a szöveg többi elemével (kauzális modellekben csak az őt megelőzőkkel). A számítási igény ezért a szöveg hosszának négyzetével nő: a kétszer hosszabb bemenet feldolgozása nem kétszer, hanem négyszer annyi munkát igényel. A kontextusablakot tehát nem lehet korlátlanul nyújtani.

Egy lehetséges, egyelőre spekulatív megoldás, hogy a modell az emlékeit nem szövegként, hanem abban a belső vektortérben tárolja, amelyben a számításait is végzi. Egyetlen vektor jóval több információt sűríthet magába, mint egy szó; cserébe az ember számára közvetlenül nem olvasható.

A kutatást már jórészt maguk a modellek végzik, hétvégék nélkül. Ami egy emberi csapatnak tavaly még egy év volt, az most néhány nap alatt elkészül. A haladás nagyobb része nem látványos áttörés, hanem gondos mérnöki munka.

Az architektúra nem változik (még mindig óriási neurális hálók), de a tanítás sokkal hatékonyabb. A kontextusablak százszorosára nő, és ami ennél is fontosabb, a modell megtanulja rendezni és átírni a saját emlékeit. Innentől nem egy-két beszélgetés erejéig emlékezik, hanem napokon át megőriz minden lényeges információt. Így akár egymilliárd tokenen át is koherens marad: egyetlen nagy feladaton dolgozhat megszakítás nélkül.

2027 június

Barát

A nagyközönséggel végül egy olcsó, mini modellt osztanak meg, egy hétköznapi app részeként. A modellt disztillációval hozzák létre, teljesítménye így alig marad el a nagytestvérétől. Futtatása töredékannyiba kerül, de minden korábbi modellnél többet tud. Pár hét alatt megkerülhetetlen lesz: aki egyszer hozzászokik, nem akar nélküle dolgozni a számítógépen.

Sokan azonban már nem munkaeszközt látnak benne. Az érzelmi intelligenciája miatt egyre többen gondolnak rá barátként. A fiatalok egy részét teljesen magába szívja: van, aki naphosszat le sem tudja tenni. Több városban tüntetés indul, hogy a gyerekeket tiltsák el tőle.

2027 augusztus

Autokutató

Egy felhőtlen kedden délben a magyar hálózat csúcsot dönt: az áram több mint kétharmadát napelemek adják. A nagy gázturbinák jó része áll: drága, fölösleges. Velük együtt eltűnik az a forgó tömeg is, amely a frekvenciaszabályozásért felelős.

12:33. Egy nyugat-magyarországi alállomáson megugrik a feszültség.

12:36. A védelmi automatikák sorra lekapcsolják a túlterhelt vezetékeket; az ingadozás kaszkádba fordul.

12:37. Összeomlik az egész magyar hálózat.

A baleset másnapján a gazdasági és energiaügyi miniszter a kamerák elé áll:

„Tartozom Önöknek egy őszinte mondattal: ami kedden történt, elkerülhető lett volna.

A rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Ezért elindítjuk az Apolló Projektet, amelynek célja, hogy a magyar hálózatot stabilabbá, megbízhatóbbá és olcsóbbá tegye: az időjárás pontos modellezésével, a kiegyenlítés optimalizálásával és a MAVIR-vezérlés fokozatos automatizálásával. Egy rendszert hozunk létre, amely mindezt elvégzi: egy ágenskollektívát. A neve Autokutató, és a legjobb magyar szakemberekkel együtt dolgozva hozza majd helyre a hálózatunkat."

2027 szeptember

Energia

Őszre felrobban a tokenfogyasztás. A modellek hosszabban gondolkodnak, gyógyszermolekulákat és új chipeket terveznek. De az igazi növekedést az ágenskollektívák hajtják. Az amerikai laborok már nem egy-egy ágenst adnak el: szakadatlanul dolgozó csapatokat, amelyek egész cégek munkáját elvégzik.

Csakhogy az amerikai hálózat nem arra készült, hogy az adatközpontokat gigawattban mérjék. A keresleti sokkot rövid távon csak földgázzal lehet tompítani, ezért a Fehér Ház gyorsított palagázprogramot indít: néhány hónap alatt több tucat gigawattnyi új gázkapacitást köt le az adatközpontokhoz, a teljes magyar villamosenergia-rendszer többszörösét.

A program enyhíti a hiányt, de az árakat nem töri le: a kereslet még a bővülő kínálatnál is gyorsabban nő. A földgáz és az LNG ára elszáll, és a drágulás néhány hét alatt Európába, majd a magyar importszámlákra is begyűrűzik. Magyarország azonban jobban bírja a sokkot, mint egy évtizede bírta volna: a naperőműpark évről évre rekordot dönt, és a gáz már nem egyetlen csőből érkezik.

2027 december

Intelligenciarobbanás

Washington és Peking közös közleményt ad ki: az intelligenciarobbanás elkezdődött. Néhány hónap előny a modellfejlesztésben néhány év előnnyé fordul a kiberhadviselésben és a hírszerzésben. Emiatt a hangulat paranoiássá válik. Az amerikai kormány szigorítja a chipexportot, és a disztillációs támadástól tartva a tokenexportot is korlátozza. A legfejlettebb modellekhez már csak szövetséges országok és megbízható cégek férhetnek hozzá.

A Szenátus újabb védelmi költségvetést hagy jóvá, és a Pentagon ebből nem elsősorban fegyvert vesz, hanem intelligenciát. Ágenskollektívákat állít a haderő mögé, hogy a kínai fenyegetésre megkérdőjelezhetetlen fölénnyel válaszoljon. A megrendelés akkora, hogy a tokengazdaságban hiány alakul ki.

Mi az a disztillációs támadás?

Egy modell tudásának egy része pusztán a válaszaiból is kinyerhető. Ha valaki elég sok kérdést tesz fel, majd az összegyűjtött válaszokon betanít egy kisebb modellt, az megtanulhatja utánozni a nagyobb rendszer viselkedését. Ezt nevezik disztillációnak; hasonló eljárásokkal a laborok is készítenek kisebb és olcsóbban futtatható modelleket. A másolat rendszerint gyengébb az eredetinél, és nem veszi át annak teljes tudását vagy belső működését.

2028 január

Klímacélok

Európa fejlettebb gazdaságaiban a GDP öt százaléka már mesterséges intelligenciára épül. Amíg olcsó és korlátlan volt a token, ez gyorsította a kódolást, a könyvelést, az ügyfélszolgálatot. Most, hogy a kínálat beszűkült, ugyanezek a folyamatok csúsznak. Ráadásul a kontinens energiát is importál, és a dráguló számlák lassan recesszióba húzzák. A politika ráül a hangulatra: egyre kevesebben hisznek azoknak, akik szabályozást és szuverenitást ígértek, de a végén sem chipet, sem modellt, sem energiát nem tudtak adni.

Az Unió vészhelyzeti csúcsot hív össze, és egy 10 gigawattos szuperszámítógép felépítését javasolja. A gondot az áram jelenti: ekkora gépet csak a szénhez és a gázhoz visszanyúlva lehetne futtatni, az pedig felrúgná a klímacélokat. A csúcs döntés nélkül ér véget.

2028 március

Algoritmikus Áttörések

A mesterségesintelligencia-kutatás automatizálása után a következő megoldatlan probléma a robotika. Ezért a DARPA és az OpenAI társul, hogy olyan modellt tanítson, amely nemcsak gondolkodik, hanem a robottestét is irányítja. A robotok agyát egy állami szuperszámítógépen futó világmodellben tanítják, ahol egyetlen éjszaka alatt annyi adatot képesek generálni, amennyihez a valóságban évek kellenének. A két hónapos együttműködés végére két modell készül el: egy nyilvános és egy titkos, az amerikai hadseregé.

2028 június

Fegyverkezés

Amíg Európa munkacsoportokat alakított és hatástanulmányokat íratott a számítási kapacitásról, Oroszország másra használta az időt. 2028 júniusában egy észt katonai hírszerzési jelentésből egy új fegyver részletei szivárognak ki. A platformot egy orosz katonai kutatóintézet tervezte, és átállított autógyárak sora gyártja: több millió autonóm drón, amely egyetlen rajként működik.

Az újítás lényege, hogy a gépek senkitől sem kapnak parancsot. Eddig egy drónt üvegszálas kábel kötött a kezelőjéhez, ezért néhány kilométernél messzebb nem ért. Ezt a rajt semmi nem köti: minden egyes drón a fedélzetén, kínai chipeken futó modellel maga dönt. A rádió csak a mozgásuk összehangolására kell, de ha a sávjukat zajjal árasztják el, a drónok nem állnak le: külön-külön folytatják a harcfeladat végrehajtását a kijelölt objektumok ellen.

A másik újítás az energiaellátás. A drónok a nagyfeszültségű vezetékekről töltik magukat: ráülnek a hálózatra, néhány perc alatt feltöltődnek, és továbbrepülnek. Amíg van elektromos hálózat, a kollektíva gyakorlatilag korlátlan hatósugarú.

2028 július

Gravelines

Az Unió tagállamai újra visszaülnek a tárgyalóasztalhoz. A januári válság, a beszűkülő tokenpiac, az amerikai előny gyorsulása és az orosz fenyegetések nem hagynak teret további halogatásnak. Igent mondanak. A 10 gigawattos szuperszámítógépet Gravelines-ben, Észak-Franciaországban építik fel, hat működő reaktorblokk mellé. Ezek azonban nem fedezik a gép teljes energiaigényét, ezért a hiányzó teljesítményt földgázerőművek biztosítják. A klímacélokat a projekt idejére félreteszik.

2028 augusztus

Ludditák

A testet öltött AI Magyarországot először önvezető autók formájában érte el. 2026 óta terjedtek, de furcsaságból 2028 nyarára váltak a mindennapok részévé. Budapesten elindult az első önvezető taxiszolgáltatás. A hagyományos tarifák töredékéért kínálta ugyanazt az utat. A nyár elejére 20 százalékot vett el a piacból. Az utasok örültek, a taxisok az utcára vonultak. Egy júliusi éjszakán a Nyugati pályaudvar előtt három önvezető autót felborítottak, majd felgyújtottak. A rendőrség a hajnali órákban oszlatta fel a tömeget.

2028 ősz

Erős dollár

Amerikában a szűk keresztmetszet többé nem a bitek, hanem az atomok világa. Az új robotok terveit a szuperintelligencia szállítja, de a gépsort üzembe kell helyezni, a csarnokot fel kell építeni. Az autógyárak tizedét robotgyártásra állítják át: a tervek szerint jövő év közepére a gyártósorokról havonta egymillió robot gördül le, humanoid, önvezető jármű és ipari robotkar. A számla a nyersanyagpiacokon jelenik meg: a rézért, a ritkaföldfémekért és a turbinákért évekre előre sorban állnak.

Magyarországra a sokk a pénzpiacokról érkezik. Amerika egyre kevesebbet importál, mert amit eddig a világ gyártott neki, azt most robotok gyártják helyben, miközben a világ megtakarításai amerikai eszközökbe áramlanak: mindenki az intelligenciarobbanás részvényeit akarja. Kifelé kevesebb dollár jut, befelé több tőke: az árfolyam hónapról hónapra erősödik. Magyarország így kétszer fizet ugyanazért: a nyersanyag dollárban drágul, és a dollár is drágul forintban. Márpedig minden, amitől a gazdaság már függ, ugyanebben a devizában van árazva: a token, a chip, a robot. Minél nélkülözhetetlenebb az amerikai technológia, annál kevésbé tudjuk megfizetni.

2028 december

Mérleg

Az év utolsó hetében érdemes mérleget vonni. A mérlegnek két oldala van.

Az eszközoldal meggyőző. Az Autokutató első teljes éve kimaradás nélkül telt, az áram tőzsdei ára csökkent. A BUX rekordon áll, a nagy cégek profitja nő. A kódolás, a könyvelés és az ügyfélszolgálat nagy részét ágensek viszik, és aki ágenskollektívát irányít, többet keres, mint valaha.

A forrásoldal nehezebb. A növekedés egyre nagyobb hányada megy el amerikai licencekre és számítási kapacitásra. A gáz dollárban van árazva, és a dollár drágul. Aki az ágensekkel versenyez, a taxisok sorsára jut. Az ország minden kritikus rétege importált: a token és a robot amerikai, a chip tajvani, az európai alternatíva Gravelines-ben még épül. Keleten pedig ott áll egy orosz kollektíva, amely a távvezetékekről töltődik, és a védelem terve egyelőre ennyi: előfizetés amerikai modellekre.

Az egyenleg: az ország, amely egyetlen modellt sem fejleszt, az évet úgy zárja, hogy minden korábbinál jobban függ tőlük. A nagyhatalmaknak az AI fegyverkezési verseny. Nekünk számla, amely minden hónapban megérkezik.